Mihály Dresch / Lafayette Gilchrist / Mátyás Szandai / Hamid Drake - Sharing the Shed CD
Termék leírás:
A magyar etno-jazz vezető alakja, Dresch Mihály pályáján a változások fokozatosak, mostanában inkább tovább érleli, új hangszerelésben, más tempóban, más összefűzésekben tálalja gyönyörű témáit. Zenéjének megbabonázó intenzitása elmélyülésből, a konokságot súroló szigorú befelé figyelésből ered.
A Sharing The Shed, melynek tengelyét a húszéves Mediawave egyik védjegye, a magyar dzsessz talán legkövetkezetesebb alkotó-előadója, Dresch Mihály és az amerikai zongorista, Lafayette Gilchrist adja.
Már az első dal (Shift One) falhoz préseli a fröccsöntött jazzhez szokott hallgatót diabolikus indításával. Gilchrist (a szerző) démoni felrakású akkordjai és nyers menetei mintha egy vudu szertartás alkalmára készültek volna. A sámán ez esetben Dresch, akinek játéka valóban ezeréves bölcsességet sugall. Ráadásul hangszere sem éppen hagyományos: saját fejlesztésű – a szokásosnál fátyolosabb hangú - furulyán játszik, amelyet „fuhunnának” nevezett el.
A törzsi hangulatot Drake csak tovább erősíti, Szandai pedig keserves szólamaival babonáz meg minket. E tételt napokig lehetne hallgatni, minden idők egyik leghatásosabb nyitódala. Ha itt véget érne a lemez, már megérte volna elkészíteni. A jóval kedélyesebb Delicate Dancer elsősorban Gilchrist jutalomjátéka (védjegyének számító kiszámíthatatlan stílusa teljes fényében ragyog), majd egy feszülten meditatív Dresch kompozíció (Le az utcán/Down The Street) sodor minket ismét transz közeli állapotba.
A Waves és a Dried Goods töredezett sorait a nyakatekert ritmikájú alapokra improvizált sikamlós szaxofonszólók kettőssége jellemzi, ezeket a folkos Naiv/Naive egyszerű szerkezete (és nemesen tiszta dallamvilága) ellenpontozza megnyugtatóan. A felétől aztán felpezsdül, alkalmat adva mindkét szólistának, hogy ismét kimutassa foga fehérjét.
Az All In rendhagyóan lomha shuffle-jét az Öreg ház balladája/Old House Ballad című, meglehetősen hagyományos jazz stílusban fogant nyugis Dresch-szerzemény követi – átvezetve a hallgatót a sztenderdek világába. Ahol is a bő hatvan éves The Night Has a Thousand Eyes győz meg minket arról, hogy hőseink tradicionális alapokra is üzembiztosan és ízlésesen rögtönöznek, bár efelől nem is voltak igazi kétségeink.
A záró Night Level mintegy keretes szerkezetet ad az albumnak, hiszen visszatér a jóval kopárabb „törzsi atmoszférához”, újfent valamiféle rituális szertartás lelki képeit előhozva a hallgatóból. Mire elhaló hangjai után beáll a néma csend, azon nyomban olthatatlan vágyat érzünk ismét a legelejétől elkezdeni ezt a hihetetlenül változatos, egyetlen másodpercig sem unalmas utazást.
Dresch Mihály - tenor- és szopránszaxofon, fuhunna (furulya, készítette: Dresch Mihály)
Lafayette Gilchrist - zongora
Szandai Mátyás - nagybőgő
Hamid Drake - dob
Kompozíciók:
Lafayette Gilchrist (1, 2, 4, 5, 7)
Dresch Mihály (3, 6, 8)
Jerry Brainin és Buddy Bernier (9)
Dresch Mihály és Hamid Drake (10)
Felvétel: Glaser Péter, Star Track Stúdió, 2010 május 11-13.
1. Shift One
2. Delicate Dancer
3. Le az Utcán
4. Waves
5. Dried Goods
6. Naív
7. All In
8. Öreg Ház Ballada
9. The Night has a Thousand Eyes
10. Night Spirit