Elsa Valle: Nyitott ajtók - könyv
Termék leírás:
Hogy kicsoda Elsa Valle? Énekesnő? Kiváló zenész-előadóművész? Az egyik leghíresebb kubai zenészdinasztia sarja? Egy rendkívüli tehetséggel megáldott, bátor kubai nő, aki fiatal énekesnőként fogta a bőröndjét és hátrahagyva hazáját elindult világot látni, hogy végül Magyarországon találjon új otthonra.
Elsa Valle az a fajta tiszta, sugárzó lélek, akiből elapadhatatlanul árad az életöröm, mellyel nap mint nap megajándékozza a környezetében élőket. Dalai talán ennek is köszönhetik sajátos varázsukat.
Ebben a fényképekkel és kottákkal illusztrált kötetben nem a karrier a téma. A lemezkészítés, a fesztiválfellépés, az énektanítás kapcsán nem szakmai műhelytitkokról esik szó, hanem mindenről, ami mögötte van, az emberi oldalról. Elsa megosztja olvasóival a titkait, vagy azt az egy, legnagyobb titkot, hogy mi van a szökőkútként feltörő, teli szájjal elengedett, gátlás nélküli és természetes, ellenállhatatlanul feltörő kacagása mögött, hogy mi belülről messze kiragyogó, derűs szépségének titka. Sokan meg is kérdezik tőle, hogy hogyan tudta a hideg és olykor reménytelen Magyarországon megőrizni napsugaras lényét. Azt a lényét, amelynek köszönhetően elhívták már súlyos beteghez is azért, hogy kicsit megvigasztalja énekével (és ő azonnal igent mondott). A válasz a nagyjából kronologikus elrendezésű fejezetekből fokozatosan derül ki.
Elsa például döntéseiben nagyon bátor valaki, gyorsan dönt, mindig hallgat az intuíciójára, és végig is meri vinni döntéseit. Kifejezetten céltudatos ember, viszont mindenkit figyelmeztet, hogy próbálja meg jól belőni a célját. Viszont miután hívását (ezzel a szóval fejezi ki a hivatását) tudatosította, szülei akarata ellenére is keresztül vitte, amit akart. Van mire visszanéznie és büszkének lennie, de mindig tanul, nem érzi úgy semmiről, hogy ő már arról mindent tud. Ennek jegyében az utazást például, sok zenésszel ellentétben nem nyűgnek, hanem újjászületésnek tartja, amit igyekszik a saját javára fordítani.
Ebben a könyvben is és az életében Elsa fantasztikusan nyitott, közvetlen, befogadó személyiség. (Ó)világunkban, ahol a játékszabályokat főleg a férfiak határozták meg, kevéssé engedjük érvényesülni az Elsa által követett ösztönösséget, leszorítjuk azokat a tudatalattinkba - és azután szenvedünk. Az energiák termékeny kiengedéséhez, a művészi önkifejezés fejlesztéséhez és az akadályok legyőzésének képességéhez sokat tanulhatunk a másik, a kevésbé mesterkélt kultúrából érkező Elsától, aki sem tehetségét, sem nőiességét, sem hangját nem akarta visszafogni. Roppant tanulságos, ahogyan Elsa rá tud legyinteni az anyagi jólét számtalan jelére.
Nem a pillanatnyi öröm a célja, pontosan tudja, hogy mitől múlandóak ezek, mint tárgyak megszerzése, megvásárlása, hanem a mélyebb, a megújuló energiát nyújtó szeretet, a megbocsátás és az adakozás. Az inspirációt, az ihletet nem valami pótszerből, hanem egyenesen a hétköznapokból meríti. A magyarok általában csodálkozva kérdezgetik tőle, hogy hogy áttelepült a napfényes Kubából? Ezt még azok is meg szokták kérdezni tőle, akik legalább sejtik a választ. A válasz részletesen le van írva a könyvben, ahogy szerelmének története is.
Nem csak tanítványai tanulhatnak abból a fejezetből, amikor elmeséli, hogy hogyan talált rá a saját hangjára, hogyan tudta először úgy megszólaltatni énekhangját, ahogy kell, és hogyan tudta először kiengedni azt. Amihez az alábbi zenei ars poetica társul:
„Mindig az a célom, hogy egy egyszerű mű szülessen, tele könnyen érthető ötletekkel, amelyek könnyen átadhatók a világomnak, amely hallgat engem. Nem az a célom, hogy szédületes dolgokat alkossak és virtuóznak tűnjek hihetetlen hangokkal és arány nélküli magasságokkal. Egyszerűen csak a zene szolgálatába állítom szívemet, szabad kezet adok a képzeletnek..."