Termék leírás:

Amikor 1976 márciusában a Deep Purple szétszéledt, a két alapítótag, Ian Paice és Jon Lord úgy döntöttek, együtt folytatják a zenélést. Az eredeti koncepcióban David Coverdale lett volna az énekes, de aztán ő nem került be az új formációba. Új elképzeléseikhez régi barátjukat, Tony Ashtont keresték meg, akivel 1971-ben Lord első szólólemezén, a Gemini Suite-en már együtt dolgoztak.

Ashton így emlékezett az eseményekre: „Ian és Jon azzal az ötlettel kerestek meg, hogy alapítsunk egy közös zenekart. Őszintén szólva, nekem nem igazán tetszett az ötlet, mert engem akartak frontembernek. Ugyanakkor Jon is, én is billentyűsök voltunk, azt gondoltam, így keresztezzük egymás útját, és előbb-utóbb kikerülök a zenekarból. Sokat próbáltunk, televíziós felvételünk is volt, amit nagyon érdekesnek és hasznosnak találtam. Jól éreztem magam, azt gondoltam, beindult a szekér.”

Azonban szükségük volt még egy basszusgitárosra és egy gitárosra, így feladtak egy újsághirdetést, természetesen név nélkül, így találtak rá Paul Martinezre és Bernie Marsdenre, a brit rocksajtó pedig 1976 augusztusában jelentette be a Paice, Ashton, Lord megalakulását. Ezután a csapat Los Angelesbe repült, hogy nyugodt körülmények között megalkossák a csapat bemutatkozó albumát. Mikor megírták a dalokat, Münchenbe mentek, a Musicland Studioba, ahol az akkori utolsó két Deep Purple stúdióalbum is készült, vagyis a Stormbringer és a Come Taste The Band. Bár a dalokat főként Lord, Paice és Ashton írták, a másik két tag is kivette a részét a komponálásból. Lord és Ashton meg tudták osztani a billentyűs részeket, így Tony játszhatta fel a zongoraszólamok nagy részét, és természetesen ő lett a szólóénekes is. A stúdióban két háttérvokalilsta lány is segédkezett, és még egy fúvósszekció is erősítette a hangzást.

A zene nagyon más lett, mint amit a Deep Purple-ben játszottak, ezekben a dalokban a rock and roll, a jazz, a blues és a funk szintézisét valósították meg. Az album kilenc dala sok irányba mutat: a Ghost Story blues-rock szerű, a Remember The Good Times inkább pattogós funkys, a Dance With Me Baby egy jó kis boogie, az I’m Gonna Stop Drinking lassú blues ballada, nyoma sincs a Purple gőzhenger-szerű hard rockjának.

Érdekes az is, hogy a zenekar élőben sokkal keményebben szólt, mint a stúdióban, legalábbis a megmaradt élő felvételek erről tanúskodnak. Ian Paice a következőt mondta a feloszlás körülményeiről:

„Tony Ashton, a zenekar a hajtómotorja elsőrangú jazz és blues zenész volt, nagyszerű improvizációs készséggel megáldva. Az eredeti ötlet úgy szólt, hogy egy kis helyiségben pár ember hallgatta a bandát. Aztán amikor nagyobb közönség előtt játszottunk Tony ideges lett, a viselkedése megváltozott a színpadon. A játékból eltűnt az öröm, és többé nem élvezte, amit csinált, és így a banda sem működött többé. A zene ment tovább, csak az egész nem szívből jött. Talán öt koncertet adtunk együtt, de úgy éreztük, hogy ekkor is szétszakadtunk. Ha a zenében nem leled meg az örömödet, akkor valami másfelé kell, hogy fordulj. Jó banda volt jó lemezzel.”

A vég után nem sokkal Lord és Paice újra összejött Bernie Marsdennel a Whitesnake-ben. Tony Ashton folyatta a session zenélést, rengeteg felvételen közreműködött, ám 2001-ben lesújtott rá a Kaszás, és soha többé nem ült a billentyűkhöz. Nem sokkal halála előtt, 2000. június 16-án az Abbey Roadon, Ashtron tiszteletére tartott klubkoncerten még egyszer összeállt a PAL, és néhány dalt eljátszottak a Paice Ashton & Lord lemezről és a Whitesnake korszak is felidézésre került.

Az eseményről impozáns, 3 lemezes digipak kiadvány készült. Ritka csemege Tony Ashton, Ian Paice, Jon Lord, a Deep Purple és a Whitesnake, és általában az igényes élő zene rajongóinak.

TONY ASHTON BAND:

Tony Ashton - keyboards, vocal
Pete York - drums
Laurie Wisefield - guitar
Nigel Portman Smith - bass
Chris Barber - trombone

JOHN ENTWISTLE BAND:

John Entwistle - bass
Zak Starkey - drums
Gary Nuttall guitar, vocal
John Bundrick - keyboards

THE COMPANY OF SNAKES:

Ian Paice - drums
Jon Lord - keyboards
Bernie Marsden - guitar, vocal
Micky Moody - guitar
Neil Murray - bass
Robert Hart - vocal

PAICE, ASHTON & LORD:

Tony Ashton - keyboards, vocal
Ian Paice - drums
Jon Lord - keyboards
Bernie Marsden - guitar, vocal
Neil Murray - bass
Howie Casey - saxophone
Geoff Whitehorn - guitar
Jeanette McKinley - vocal
Sheila McKinley - vocal

CD 1:

Pete York & Eddie Hardin:

1. Let's Have A Party
2. It's All Over Now
3. Never Make Your Move Too Soon
4. It Never Rains But It Pours

Johnnie Johnson:

5. Be-Bob Beauty

John Entwistle Band:

6. Shake Rattle And Roll
7. That's All Right Mama
8a. Roadrunner
8b. My Generation
9. Mess Of Blues

Tony Ashton Band:

10. Intoduction By Ewan McGregor
11. One Room Country Shack
12. Mercy Mercy
13. No Money Down

CD 2:

The Company Of Snakes:

14. Ain't Gonna Cry No More
15. Walking In The Shadow Of The Blues
16. Ready An' Willing
17. Fool For Your Loving
18. Ain't No Love In The Heart Of The City
19. Here I Go Again

Paice, Ashton & Lord:

20. Ghost Story
21. Sneaky Private Lee
22. Resurrection Shuffle
23. Stay

DVD:

Pete York & Eddie Hardin:

1. Let's Have A Party
2. It's All Over Now
3. Never Make Your Move Too Soon
4. It Never Rains But It Pours

Johnnie Johnson:

5. Be-Bob Beauty

John Entwistle Band:

6. Shake Rattle And Roll
7. That's All Right Mama
8a. Roadrunner
8b. My Generation
9. Mess Of Blues

Tony Ashton Band:

10. Intoduction By Ewan McGregor
11. One Room Country Shack
12. Mercy Mercy
13. No Money Down

The Company Of Snakes:

14. Ain't Gonna Cry No More
15. Walking In The Shadow Of The Blues
16. Ready An' Willing
17. Fool For Your Loving
18. Ain't No Love In The Heart Of The City
19. Here I Go Again

Paice, Ashton & Lord:

20. Ghost Story
21. Sneaky Private Lee
22. Resurrection Shuffle
23. Stay