Termék leírás:

Billie Holiday (sz. Eleanora Fagan Gough; Philadelphia, 1915. április 7. – New York, 1959. július 17.) az első híres jazz énekesnő, aki hangjával visszaadta a klasszikus blues erejét, amivel mindenkihez szólt.

Az 1930–31 közötti időszakban New Yorkban énekelt különféle bárokban. John Hammond producer fedezte fel. Miután a Columbia Studiosnál rögzítette demóját, csatlakozott egy együtteshez Benny Goodman vezetésével. A bemutatkozást pedig 1933-ban a "Your Mother's Son-In-Law" jelentette.

1935-ben fellépett végre az Apollo Theather-ben (Apollo Színház) is. 1936-ban a Jimmie Lunceford és Fletcher Henderson vezette bandákkal turnézott. 1937-ben több számot is felvett John Hammond új felfedezettjeivel, a Count Basie's Orchestra-val. (Ekkor dolgozott együtt az a triász, mely a 30'-as évek utolsó felének legkiemelkedőbb felvételeit hozta létre, Lester Young és Buck Clyaton.)

1937-ben turnézni indult a Basie-vel és Jimmy Rushing-gal. Az együttműködés kevesebb mint egy évig állt fenn, hiszen kidobták az együttesből temperamentumos viselkedése és megbízhatatlansága folytán. Nagyon hamar csatlakozott Artie Shaw népszerű bandájához 1938-ban, azonban ugyanilyen hamar ott is hagyta a bandát.

Döntése később visszaigazolódott, hiszen a régóta vágyott szabadságot megkapta az új, divatos Café Society nevű klubban. Itt kerül repertoárjába a karrierjét új fokra emelő dal, a Strange Fruit (Lewis Allen dala).

John Hammond visszautasította a dal felvételét, ha nem is politikai mondanivalója miatt, de csípős ábrázolásmódja folytán mindenképp. Végül a Commodore lemezkiadó vállalta fel a feladatot, melynek tulajdonosa Milt Gabler volt, egy jazz lemez bolt tulajdonosa.

Billie 1942-ig tartozott a Columbia lemezkiadóhoz (legjelentősebb felvétele ekkor az 1941-es saját szerzemény, a "God Bless the Child"). Gabler segítette a Decca Recordshoz kiadóhoz 1944-ben, hogy rögzíthesse a "Lover Man"-t. A 40'-es évek hátralévő részében több felvételt is készített a Decca-nak (lsd. Bessie Smith "Tain't Nobody's Business If I Do", "Them There Eyes" és "Crazy He Calls Me").

Bár karrierje szárnyalt, Billie érzelmi mélypontra érkezett a 40'-es évek közepén függőségei következtében. Ekkor esett túl első, hirtelen és rövid házasságán Johnnie Monroe-val, majd másodjára egy trombitással, Joe Guy-jal kötötte össze életét. A New York-i Town Hall-ban történt felejthetetlen fellépés ellenére, és egy rövid (1947-es) filmszerep ellenére Louis Armstrong-gal New Orleansban, szinte egész vagyonát elvesztette a Joe Guy-jal működő saját zenekarába fektetve.

1947-ben letartóztatták heroin birtoklásáért és nyolc hónap börtönre ítélték.

Szabadulása után már nem engedték a kabarék világának közelébe, így az 1950-es években Norman Granz-al (a Clef, Norgran és 1956-tól a Verve kiadó tulajdonosa). Ekkor találkozott a felvételek során Oscar Peterson-nal, Harry "Sweets" Edison-nal és Ben Webster-rel.

1954-ben Európában turnézott, majd az 1956-os önéletrajza még népszerűbbé tette (Lady Sings the Blues).

Utolsó meghatározó fellépése 1957-ben történt a CBS televízió a The Sound of Jazz-ben Webster, Lester Young és Coleman Hawkins kíséretében.

1958-ban rögzítette a Lady in Satin LP-t majd Európában lépett fel még kétszer.

1959 májusában összeesett szív-és májműködési zavarok miatt. Július 17-én meghalt, végleg feladta a küzdelmet a heroinnal és beteg szívével szemben.

1. Love Me or Leave Me
2. Solitude
3. How Deep Is the Ocean?
4. Willow Weep for Me
5. I Only Have Eyes for You
6. Easy to Love
7. I Cried for You
8. Blue Turning Grey Over You
9. What a Little Moonlight Can Do
10. I Cover the Waterfront
11. Them There Eyes
12. Ain't Nobody's Business If I Do
13. I Loves You Porgy
14. What Is This Thing Called Love?
15. On the Sunny Side of the Street
16. As Time Goes By
17. Lover Come Back to Me
18. He's Funny That Way
19. Let's Do It
20. I Hear Music
21. I'll Be Seeing You
22. It's a Sing to Tell a Lie
23. Body and Soul
24. Time on My Hands
25. I'll Get By