Termék leírás:

Bobby McFerrin (Robert Keith McFerrin Jr.) (New York, 1950. március 11.) amerikai dzsesszénekes, improvizatőr, karmester.

Bár a legtöbben Don't worry, be happy című slágerével azonosítják, Bobby McFerrin jelentős komolyzenei képzettséggel rendelkezik. Eredeti hangszere a zongora volt, emellett megtanult fuvolán és klarinéton játszani. Az 1970-es évek végén a Utahi Egyetem modern táncok tanszékének zongorakísérőjeként dolgozott, egyúttal egy helyi bárban is zongorázott. A bár meghallgatására öt számmal ment, így első munkanapja előtt vagy egy hónapig naponta egy számot megtanult.

Első jelentős fellépései 1979-ben voltak, New Orleansben zongoristaként, San Fanciscóban már énekesként. Első külföldi turnéját 1984-ben tartotta, az NSZK-ban. Ezt követően készített lemezt a Weather Reporttal. Az 1984-es The Voice című album volt a zenetörténet első 100%-ban vokális szóló dzsesszlemeze. 1987-ben ő énekelte a The Cosby Show zenéjét, hamarosan pedig a Cadburys csokoládé reklámhangja is ő lett. 1989-ben megalakította tíz tagból álló, „Voicestra” nevű kórusát, akik közreműködtek az 1990-ben megjelent Medicine Music című albumán, illetve a Common Threads című dal felvételében. A Common Threads-et gyakran felhasználják AIDS-ellenes társadalmi célú hirdetések aláfestő zenéjeként.

Sok zenésszel dolgozott és dolgozik együtt, ezen együttműködések között is a legismertebb Chick Coreával való legendás zenei és emberi kapcsolata. Erről készült a We Play című dokumentumfilm, amely a kettejük által szerzett Spain című klasszikus-jazz darab svájci bemutatójára való felkészülést követi nyomon. Gyakran zenél a híres csellistával, Yo-Yo Mával, a billentyűs Herbie Hanckockkal, a bendzsóművész Béla Fleckkel, vagy a dobos Tony Williamsszel.

Az 1990-es évek elején kezdett karmesterként tevékenykedni. Elmondása szerint először csak azért hívták, mert Don't worry, be happy című slágere miatt a koncertszervezők jó reklámnak és pikáns ötletnek tartották Bobby McFerrin és egy szimfonikus zenekar kombinációját. Ő azonban komolyan belevetette magát a karmesterkedésbe, többek között Leonard Bernsteintől is tanult. Vezényelte a San Fransiscói Szimfonikusokat, a New York-i Filharmonikusokat, a Chicago Szimfonikusokat, a Cleveland Szimfonikus Zenekart, a Philadelphia Szimfonikus Zenekart, a Los Angeles-i Filharmonikusokat, a Londoni Filharmonikusokat és még nagyon sok zenekart. Sajátos stílusban vezényel, a Tell Vilmos című opera nyitányát például rendszeresen hangszer nélkül dúdoltatja el a zenészekkel, aminek mindig óriási sikere van.

Bobby McFerrin - vocal
Évelyne Lamontagne from Cirque Eloize
Jorane - chello
Richard Bona - vocal, bass
Tamango From Urban Tap - tap dancing
Le Grand Choeur De Montreal conducted by Martin Dagenais - vocal

1. Improvisation Style "Little Red Book"
2. Improvisation With People On Stage
3. Improvisation With Évelyne Lamontagne On The Trapeze
Extracts from the opera Carmen
4. Improvisation with The Audience
5. Improvisation with Jorane: "Riopel"
6. Improvisation: "Gonna Move"
7. The Jump
8. Drive
9. Ave Maria
10. Richard Bona: "Dina Lam"
11. Improvisation with Richard Bona
12. Improvisation: "Country Stuff"
13. Baby
14. Improvisation with Tamango: "Well You Needn`t"
15. Bwee Do
16. Le Grand Choeur De Montreal: "It`s A Wonderful World"
17. Circlesong One
18. Somewhere Over The Rainbow
19. The Wizard Of Oz Medley
20. Melody From "Sun Concert 5"
21. Sings Walking Off Stage