Termék leírás:

Megszületünk, felnövünk, egész életünkben próbálkozunk. Próbáljuk jól, kényelmesen és talán értelmesen berendezni életünket. Tanulunk jót, tanulunk rosszat. Dolgozunk, mert meg kell élni. Dolgozunk, mert szeretnénk kifejezni világunkat. Sőt, szeretnénk azt megváltoztatni, szebbé, jobbá tenni.

A múlt század '60-as éveiben világra eszmélők azt hittük – az eggyel korábbi generáció szándékaira rímelve –, hogy holnapra megforgatjuk az egész világot. Hát lett körülöttünk forgatag, de a világ nem lett jobb. Ma ugyanúgy vannak gazdagok és szegények, az élet ugyanolyan bizonytalan, hazug és képmutató, mint korábban.

Mondják, nekünk akkor is jobb, mert ma nincs háború, béke van. Igen, mi békeviselt nemzedék vagyunk, akiket egyelőre elkerülnek a bombák (hullanak bőven másutt), de annál inkább szétroncsolja érzéseinket, gondolatainkat, talán egész lényünket az a mindennapos lelki és szellemi rombolás, amely féreg módjára belülről gyengít minket, hogy aztán az első szél ledöntsön lábunkról.

Kapcsolataink, barátságaink, szerelmeink, családjaink szétesnek, hogy egy atomjaira hullott valamikori közösséggel azt lehessen kezdeni, amit a mindenkori hatalmasságok velünk tenni akarnak. Alattvalóvá, kiszolgáltatottá silányítani az egykori álmodozókat, hogy akaratgyenge, tartás és erkölcs nélküli élőlényként azt csinálják velünk, ami az érdeküket szolgálja.

A cél a szellemi rabszolgasorba taszítás, hiszen fizikai értelemben már azok vagyunk. Dolgozunk a rabszolgatartónak, a létminimum szintjén tartanak minket, hogy másnap is robotolni tudjunk. A holnappal, a világ dolgaival pedig nem törődünk, azt majd rendezik helyettünk, nevünkben. Ez a modernkori demokrácia, pontosabban ilyenné vált a XXI. századra. A kisebbség dönti el, hogy neked, nekem, a többségnek mi a jó, mit kell szeretni. A bamba tömeg meg tömi a hasát a tv előtt, él máról holnapra, hiszen lelkében már feladta.

De ez így nem is igaz, hiszen nem adta fel, mivel már azt sem tudja, mit kellene megtartania ahhoz, hogy legyen mit feladnia. Hát erről szól ez az elképzelt film, amely talán megvalósul, de az is lehet, hogy nem. Főhőse egy világra eszmélő fiatal lány, aki apja halála előtt megkapja tőle emlékiratait. Ami nem egy szokásos életrajz, hanem történések, események leírásának, emberek, barátok, társak gondolatainak füzére.

Egy olyan összeállítás, amelynek epizódjait az író egész életében gyűjtötte, mert úgy érezte, hogy ezek együttese pontosan kifejezi a kort, az emberek közötti viszonyokat. A lány sorra felkeresi a sajátos emlékiratban szereplő személyeket, utánajár befejezett, vagy félbehagyott történéseknek, meg akarja ismerni az események helyszíneit, tehát mindazt, ami apja számára értéket jelentett. Jár Erdélyben, a Felvidéken, eljut a Vajdaságba, ismerkedik Kárpátaljával, és persze felfedezi azt a kis Magyarországot, amelyről úgy tudta, hogy ismeri.

Ez a történet talán az enyém, talán egy kicsit másé is, mindazoké, akik átélték az elmúlt évtizedeket. Elszakított országrészekkel, elszakított kapcsolatokkal, kis hősiességgel és nagy árulásokkal, nagy szerelmekkel és kis boldogságokkal.

Végezetül egy kérdés. Vajon ez egy szomorú film? A válasz egyértelmű nem. Ez a film a szeretetről, a megértésről, egy életen át folytatott konok küzdelemről, a világ megváltoztatásának szándékáról szól. Arról az egyetlen értelmes emberi példáról, amiért érdemes élni. Mert a világ igenis szebbé és jobbá tehető. Még akkor is, ha alulnézetből ez reménytelennek látszik. Emelkedj tehát fel kedves zenehallgató, tárd ki szívedet, lelkedet, hogy onnan a magasból, álmaink útján magad is lásd: van remény.

A lemezen szereplő dalok, versek, szövegek tematikusan kapcsolódnak a filmhez, de talán önállóan is felidézik békeviselt nemzedékünk életérzését.
Koltay Gergely

Antoni Arnold
Fehér Nóra
Karácson Zsolt
Koltay Gergely
Gáspár Álmos
Szűts István
Vadkerti Imre
Zsoldos Tamás

Deák Bill Gyula
Demjén Ferenc
Horváth Charlie
Varga Miklós

Benkő Gyula
Benkő Péter
Bessenyei Ferenc
Farkasinszky Edit
Halmos Béla
Hegedűs D. Géza
Selmeczi Roland
Sinkovits Imre
Szabó Sándor
Szakácsi Sándor

Csurgai Attila
Fábián Zoltán
Fehér Adrien
Géczi Erika
Jobba Gabi
Jónás Andrea
Kiss Gábor
Papadimitriu Grigorisz
Sipeki Zoltán
Szabó Miklós
Szunyogh Xavér
Tóth Renáta

1. Weöres Sándor - Holdfényt vetettem (archív felvétel)
2. Kurán Gergő balladája
3. A híd (részlet „A szeretet hídja” című zenés játékból)
4. Álmaink útján
5. Mécs László - A királyfi három bánata
6. Utolsó küldetés (Christoph Junker emlékére)
7. Ő volt
8. Nagyapám, Pantol Márton
9. Tavasz
10. Reményik Zsigmond – Atyai ház
11. Ha messze mész
12. Nem magamért kiáltok
13. Démonok jönnek
14. Kara Sándor balladája
15. Gyurkó László - A tűzmadár
16. Magyar ballada
17. Könnyes blues
18. Piéta
19. Kinek nem jó itt lenn lakni (In memoriam Halmos Béla)
20. Wass Albert - Előhang
21. Mondd, gondolsz-e rám?
22. Folytassátok holnap