A nevető Magyarország 2. - Népi fortélyok és úri hunczutságok - könyv
Termék leírás:
Krónikás adomák, fortélyos történetek, dzsentri úrhatnámság, szalonok és kávéházak pletykái, bírósági és színházi csacskaságok, tárczák és beszélyek.
Gracza György elkötelezett újságíró volt a boldog békeidőkben, a 19-20. század fordulójának Budapestjén. 1856-ban született, 1908-ban halt meg, s viszonylag rövid pályáján számos dologgal foglalkozott: fiatal szerzőként Herczeg Ferenc híres lapjánál, az Új Időknél kezdett, később szerkesztette a Budapest című neves folyóiratot, egyik fő mozgatója volt a Tolnai Világtörténete számos családban még ma is nagy becsben tartott, díszes és okos kötetsorozat kiadásának, megírásának, de állított össze kalendáriumot és írt regényt is.
Leginkább az 1848-49-es forradalom és szabadságharc története foglalkoztatta – erről több munkája is megjelent –, no meg az adomák és anekdoták. A nevető Magyarország visszatekintve bízvást tartható fő művének, még ha Follinus Emillel együtt is végezte a benne szereplő történetek gyűjtését. A vaskos válogatás először 1887-ben jelent meg, majd mai formáját 1902-ben, jelentősebb bővítés után nyerte el.
A kötet méltán viseli a Népi fortélyok és úri hunczutságok alcímet. A könyv történetkéi az egész korabeli magyar társadalmat bemutatják, megjelenik az arisztokraták és a polgárok világa, a magyar falu parasztsága és s az új idők közeledtét érezve az iparosok, munkások is kapnak jó pár viccet a Kalapács fejezetben. Olvashatunk vadásztörténeteket, ellátogathatunk a kor jellegzetes helyszíneire, a kávéházakba és az úri vendéglőkbe, olvashatunk gyerekszáj-sztorikat és iskolai tréfákat.
Külön rész foglalkozik a cigány- és a falusi anekdotákkal: igaz, igencsak könnyeden és népszínművesen, sok-sok sztereotípiát felvonultatva a hegedűs cigányzenésztől az egyszerű észjárású falusi atyafiig, mégis megengedően és tisztességesen. Találkozhatunk székely adomákkal is. A történetekből és abból, hogy Gracza olvasói szívesen olvasták ezeket az anekdotákat, alaposan megismerhetjük a kort, melyre ma sokszor nosztalgikusan tekint vissza az ország, átélve a háborús, zavaros huszadik századot.
A nevető Magyarország nem csak címében jókedvű gyűjtemény. Mostanában nagy szükség van arra, hogy tudjunk mosolyogni és nevetni magunkon, érdemes tehát fellapozni az anekdotagyűjteményt!
TARTALOM:
I.
Jaj de hunczut...
II.
Kalapács.
III.
Baklövések.
VI.
Az iskolából.
V.
Rántás.
VI.
Kortesvilág.
VII.
A nép humora.
VIII.
Gyermek-észjárás.
IX.
Cigány-kerekek.
X.
Görögtűz.