Termék leírás:

Az 'Álomregény' - ahogyan alcímében a kötet műfaját megjelöli a szerző az Előszó tanúsága szerint, személyes, érzelmi indíttatásból született, hiszen Csemer Géza édesapja is abban a szegényes viskóban született Szegeden, a Bihari utca 13. szám alatt, ahol Dankó Pista meglátta a napvilágot.

A cigány származású nótaszerző Szegeden, a Felsővárosban, az akkori Hangász, a mai Bihari utcában született. Három elemi osztályt végzett el, kilencéves volt, amikor édesapját eltemették, tizenöt esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett, mert a nagy műveltségű cigányprímás, Erdélyi Ignác, majd Kece Márton cimbalmos kiválóan megtanították hegedülni.

A Szegedhez közeli Szatymazon, egy szüreti mulatságon ismerkedett meg Joó Ferenc festőművész lányával, az akkor 17 éves Ilonkával, akivel 1878-ban titokban megesküdött (ezt a házasságot 1880-ban a Szeged-Belvárosi templomban az apátprépost áldásával 'hitelesítették'). Dankó ekkorra már országszerte ismert cigányprímás volt, aki a Blaha Lujza előadásában elhangzott dalok szerzőjeként is ismertté vált. 1882-ben megírta a Cigányszerelem című színművét, amelyet a szegedi színház adott elő.

Két kottásfüzetet is megjelentetett ebben az időben: 1883-ban a 'Szeged szebb lesz, mint volt', majd 1884-ben 'Polgárőrségi csárdás' címmel. Pósa Lajos verseinek megzenésítésével is hangos sikereket aratott. A szegedi cigányzenekarok élén, bálokban játszotta szerzeményeit (Ica rica kukorica; Hej a szemed mindenit; Elmegyek a tengerszélre; Késő éjjel megálmodtam stb.). Pósa Lajos és Gárdonyi Géza, valamint Tömörkény István is elismerően nyilatkoztak művészetéről.

1889-ben Dankó meghívást kapott Párizsba egy nemzetközi zenei versenyre, ám ő Fehér Poldi prímás javára lemondott a részvételről, Poldi pedig zenekarával megnyerte a versenyt. Ez idő tájt született meg az azóta is népszerű Dankó-nóta, a Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom. 1890-ben az ünnepelt prímás Budapestre költ özött, ám ettől kezdve megromlott feleségével való kapcsolata, elhidegültek egymástól, gyermekük is halva született, és Dankó Pista egyre többet ivott, és az éjszakai élet kikezdte az egészségét. Az Új Idők országos nótapályázatát Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével 1890-ben megnyerte.

Szerzeményei egyre népszerűbbekké váltak, még Széchenyi grófné is az ő műveit zongorázta. Ekkor már külföldön is turnézott, Szentpétervár és Moszkva közönsége ünnepelte őt. 1900-ban Nagyváradon megismerkedett Ady Endrével (a költő ezt a találkozást a Magyar Dankó Pistához című versében örökítette meg). Külföldi turnéit azonban elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt már nem folytathatta.

A gyilkos kór 1903-ban végzett vele, Budapesten halt meg. A fekete-fehér fotókkal és dokumentumokkal kísért krónika szerzője olvasmányos stílusban, megkapóan és szívhez szólóan beszéli el a cigányprímás életét.

A kitűnő munka nemcsak remek olvasmányként, de kordokumentumként is az érdeklődők figyelmébe ajánlható.