Termék leírás:

Szerzők: H. Searle, Gerald Abraham, Nicholas Temperley

Az Új Grove Zenei Lexikon zeneszerző-életrajzaiból hármat is tartalmaz e kötet: a 19. századi zene három kimagasló alakjának életéről és műveiről a lehető legtömörebb, legszakszerűbb összefoglalást, jelentős 20. század végi zenetörténészek munkáit, hiszen a Grove-lexikon a világ zenei alapkönyveinek egyik etalonja.

Az angol-amerikai szerzők összefoglalják a három zeneszerző élettörténetét, teljes műjegyzéket adnak, és részletes bibliográfiát közölnek.

A kötet egyben három könyv is, a három zeneszerző életét tényeken alapulva írta meg az adott szerző. Nagyon aprólékosan, mindenre kiterjedően vezetik végig a zeneszerző életét, de egyetlen mondat sem száraz, vagy unalmas, egy-egy fél szó utalhat a komponista személyiségére, de mindig alátámasztva.

Sok érdekességet tartalmaznak az életrajzok, Chopin homoszexuális érzelmei– tudjuk meg a Nicholas Temperley – Kornel Michalowski szerzőpárostól – a leveleiből nyilvánvaló. A George Sand-nal való viszonya is jóval másabb, ahogy azt a nagyközönség ismerheti. (Georges Sand Életem története című regényében inkább az asszony írói vénája a fontosabb, nem a tények.)

A Chopin-monográfia 12 fejezete közt kettőhöz is tartoznak kottapéldák; a Zongorastílusa című azt sejtetné, hogyan zongorázott Chopin, azonban a zeneszerzői stílusról van szó. Érdemes kitenni a kottákat, ha az olvasó mélyebben akar foglalkozni a művekkel, hiszen nem mindegyik említett részlethez találunk kottapéldát, ahogy a Harmóniavilága fejezetnél sem.

Chopin világáról olvashatjuk, hogy „harmóniai álmodozás,... a zene kábulatba zuhan”, helyenként a monográfiaírók túlzásokba esnek, fennkölt gondolatokkal.

A Robert Schumannt bemutató rész Gerald Abraham és Erik Sams munkája, az életrajzi rész ez esetben is tömör, velős, koncentrált, és tele van érdekességgel. Megdőlt vagy megdőlni látszik, hogy Schumann a jobb technika érdekében kínozta volna ujjait; valószínűleg a szifiliszére (ezt sem említik az elsők közt a szerzővel kapcsolatban) kapott gyógyszer miatt lett gyengébb két ujja. Nem köztudott Schumann fiatalkori vonzódása a szeszes italokhoz sem.

A két szerző nem rejti véleményét a véka alá Schumann szimfóniáival kapcsolatban, hiányolják a nagy ívű dallamokat. Egyértelműen a schumanni zongoramuzsikát tartják jobbnak (Schumann-nál is a zongora az elsődleges, kamarazenéje egyes opuszai fantasztikusak). Míg Chopin a zongorát a kísérletezésre használja zeneszerzés közben, addig Schumann a zeneszerzésre – az elgondolt szakaszokat gyakran át kellett írnia, nem azt hallotta, amit a kottapapírra írt. Hogy ebben az idegrendszeri gyengeség is közrejátszhatott, valószínű, Schumann fülzúgásra panaszkodott.

Hasonlóan koncentrált a Liszt-életrajz is, itt is rengeteg utalással, idézetekkel, akár egy-két szavassal, nincs egyetlen felesleges szó, mégis olvasmányos stílusban kapja az olvasó az adatokat, adalékokat. Bár Liszt élete volt a leghosszabb, zeneszerzői munkássága a legbőségesebb, szerelmi élete a legváltozatosabb, és a legtöbbet koncertező a három zeneszerző közül, mégsem terjedelmesebb az életét leíró fejezet.

Liszt stílusa egyedi, erre – és szerkesztésmódjára is kitér a kötet, a következő fejezet a szerző zongoraműveit taglalja, benne a fantasztikus h-moll szonáta táblázatos formai, harmóniai elemzésével, kottapéldákkal. Külön fejezetet kapott a szerző zenekari muzsikája, hangszeres zenéje, majd az egyházi kórusművekről olvashatunk, a cím találóbb lenne egyházi vokális művek jelöléssel, hiszen zenekarra, énekkarra, énekes szólistákra írt darabok szerepelnek benne leginkább.

Az Operamuzsikája, világi vokális zenéje fejezet alig több, mint egy oldal, izgalmas a következő, Liszt harmóniavilágának fejlődését górcső alá vevő szakasz, rengeteg kottapéldával.

Liszt műveit még nem teljesen dolgozták fel, azonban a műjegyzékből ki lehet keresni, hogy a dalok mely szerzők versére készültek. A fejezetíró megemlíti, hogy „francia, német, olasz és magyar költeményekre, valamint egy angol Tennyson-versre” komponált dalt.

Tartalom:
Előszó
Előszó a magyar kiadáshoz
Illusztrációk forrásjegyzéke
Általános rövidítések
Bibliográfiai rövidítések
Nicholas Temperley - Kornel Michalowski: FRYDERYK CHOPIN
1. Születése és származása
2. Gyermekkora és ifjúsága, 1810-1831
3. Személyisége
4. Párizs, 1831-1838
5. A George Sand-évek, 1838-1847
6. Az utolsó évek, 1847-1849
7. Kompozíciós elvei
8. Zongorastílusa
9. Harmóniavilága
10. Formavilága
11. Chopin helye a zenetörténetben
12. Műveinek kiadása
Művei
Bibliográfia
Gerald Abraham -Eric Sams: ROBERT SCHUMANN
1. Korai évek, 1810-1827
2. Lipcse és Heidelberg, 1828-1831
3. 1832-1840 között
4. 1840-1844 között
5. Drezda, 1844-1850 között
6. Düsseldorf, 1850-1852 között
7. Utolsó évek, 1852-1856
8. Hatása, zongoraművei
9. Dalai
10. Zenekari művei és kamarazenéje
11. Kórusmuzsikája és színpadi zenéje
Korai romantikusok
12. Zenekritikusi tevékenysége
Művei
Bibliográfia
Humphrey Searle - Sharon Winklhofer: LISZT FERENC
1. Élete
2. Személyisége
3. Liszt, a zongoraművész
4. Stílusa és szerkesztésmódja
5. Zongoraművei
6. Zenekari muzsikája, hangszeres zenéje
7. Egyházi kórusművei
8. Operamuzsikája, világi vokális zenéje
9. Harmóniavilágának fejlődése
10. Összegzés
Művei
Bibliográfia
Mutató