Média, kultúra, kommunikáció (B. Bernát I., Pais K., Rétfalvi Gy., Szilágyi E., Turi L.) könyv

Régi ár: 4.990Ft (Bruttó)

Új ár: 999Ft (Bruttó)

Akció vége: Határozatlan ideig

Mennyiség: ( db. )

Kód: 9789633101032

Gyártó: könyvkiadó

Ter. állapot: Azonnal kapható

Ajánlom ezt a terméket

Termék leírás:

Ez a könyv, egyedülálló módon, az emberiség hajnalától napjainkig a változatos kultúrák összefüggéseibe ágyazva követi nyomon a média történetét.

Együtt tárgyalja a szóbeliség és az írásbeliség kérdését, a különböző médiumokat, a kommunikáció eszközeit és módozatait, a különböző kultúrák jellegzetességeit és kölcsönhatásait. Ismerteti a megszülető művészeti ágak és az azokon belül kialakuló stílusok sajátságait, kiemelkedő képviselőinek munkásságát.

Lépésről lépésre követi a technika fejlődését, a jelentős találmányok fogadtatását és további sorsának alakulását. Eligazít a szünet nélküli kommunikáció világában, feltárva a történelmi gyökereket és mindennapi valóságunk hátterét.

Világos szerkezetű, olvasmányos tankönyv, amely nemcsak egyetemistáknak és főiskolásoknak szól, hanem a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat.

B. Bernát István , Pais Károlyné , Rétfalvi Györgyi , Szilágyi Erzsébet , Turi László

Tartalom

BEVEZETŐ 11
B. Bernát István:
I. A TRADICIONÁLIS TÁRSADALMAK MÉDIUMAI
1. A szóbeliség korának médiumai
1.1. A beszéd mint az emberi kommunikáció alapja 27
1.1.1. A beszéd, a nyelv és a jelentés 28
1.2. Az orális társadalmak szóbelisége 34
1.3. Az emberi test mint médium 41
1.3.1. A test szimbolikus jelentése 42
1.3.2. A test díszítése és ápolása 44
1.3.3. A tánc és a mimetikus játék 45
1.4. A dolgok és térbeli viszonyaik mint médiumok 47
1.4.1. A tárgyak, azok díszítése és a szobrok 47
1.4.2. Az épített környezet 49
1.5. A zene (Pais Károlyné) 49
1.5.1. A zenéről általában 49
1.5.2. A zene az írásbeliség megjelenése előtti népeknél 51
1.6. A rajz és a festészet az orális társadalmakban 54
B. Bernát István:
II. A KÉZÍRÁS MEGJELENÉSE ÉS HATÁSA
2. A kézírás változatai
2.1. Az írásbeliség problémája 59
2.2. A hieroglifák világa 61
2.2.1. Az egyiptomi társadalom 61
2.2.2. Az egyiptomi írás 62
2.2.3. Az egyiptomi kultúra 65
2.3. A kínai írásbeliség 69
2.3.1. Rövid történeti bevezető 69
2.3.2. A kínai nyelv és írás 71
2.3.3. A kínai bölcselet 73
2.3.4. A kínai vallásosság 76
2.3.5. A kínai irodalom és festészet 78
2.3.6. A kínai zene (Pais Károlyné) 80
2.3.7. Összefoglalás 81
2.4. Az antikvitás és a fonetikus írásbeliség 82
2.4.1. Bevezetés 82
2.4.2. A görög írásbeliség: a fonetikus írás megjelenése 84
2.4.3. Homérosz és Hésziodosz 86
2.4.4. Rövid kitérő: a matematika 88
2.4.5. A görög filozófia 90
2.4.6. Második rövid kitérő: a görög színház 96
2.4.7. Vissza a filozófiához 98
2.4.8. A görög történetírásról röviden 99
2.4.9. A görög építészet és képzőművészet 100
2.4.10. A görög zene (Pais Károlyné) 102
2.4.11. A görög nevelés 105
2.4.12. A hellenisztikus kor jellegzetességei 106
2.4.13. A hellenisztikus kor kultúrájának jellegzetességei 106
2.4.14. A római városállam felemelkedése és birodalommá szerveződése 109
2.4.15. A Római írásbeliség 111
2.4.16. A római jog 112
2.4.17. A római kultúra egyéb területei 114
2.4.18. Róma és a kereszténység 118
2.5. Nyugat-Európa a középkorban 126
2.5.1. A feudális társadalom jellemzői 126
2.5.2. A középkori írásbeliség 127
2.5.3. A középkori kultúra általános jellemzői 130
2.5.4. A középkori irodalom 132
2.5.5. A középkori európai képzőművészet 136
2.5.6. A középkor zenéje (Pais Károlyné) 139
2.5.7. A középkori város 141
2.5.8. Hangsúlyeltolódás a középkorban: a reneszánsz 145
III. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MÉDIUMAI - AZ ÓMÉDIA
B. Bernát István:
3.1. A nyomtatás feltalálása és a „zűrzavarok zűrzavara" (16-17. század) 151
3.1.1. A gazdasági és hatalmi viszonyok átrendeződése 151
3.1.2. A nyomtatás feltalálása és a nyomdák elterjedése 152
3.1.3. A betű - a szöveg - és a könyv 156
3.1.4. Könyvek és könyvtárak 160
3.1.5. A reneszánsz emberének kérdései - a képek dominanciája 164
3.1.6. „Színház az egész világ" 168
3.1.7. A reneszánsz zenéje (Pais Károlyné) 173
3.1.8. A protestantizmus és az ellenreformáció 177
3.1.9. A természettudomány alapvetése 1 180
Kopernikusztól Newtonig
3.2. A „tipográfia embere" - az Ész és a regény diadala (18. század) 185
(B. Bernát István)
3.2.1. A gazdasági és hatalmi viszonyok további átrendeződése 186
3.2.2. A regény térhódítása 190
3.2.3. A felvilágosodás eszmeköre 199
3.2.4. A felvilágosodás eszméinek gyakorlati ellenőrzése - két forradalom 204
3.2.5. Egy másik „forradalom" előkészületei 208
3.2.6 Még egyszer a művészetekről 210
3.2.7. Összefoglalás 215
3.3. A forradalmak kora és a „negyedik rend" (19. század) 218
(B. Bernát István)
3.3.1. Az ipari forradalom 219
3.3.2. A társadalmi forradalmak és a nemzeti mozgalmak fellángolása 223
3.3.3. A társadalmi szerkezet átalakulása és a kultúra meghasonlása 226
3.3.4. Az újság diadalmenete 228
3.3.4.1. Az újságok terjedésének hatása a könyvek világára 234
3.3.5. A szépirodalom 235
3.3.6. A 19. század zenéje (Pais Károlyné) 240
3.3.7. A képzőművészet 243
3.3.8. Néhány kiegészítés 245
3.4. A differenciálódás és integrálódás 248
(19. század vége - 20. század első fele) (B. Bernát István)
3.4.1. A társadalmi és politikai átrendeződés folyamata 249
3.4.2. Kulturális paradigmaváltás -
a felvilágosult gondolkodás válsága 254
3.4.3. A nyomtatott termékek világa 260
3.4.4. A fotó (Szilágyi Erzsébet) 264
3.4.4.1. A portré 267
3.4.4.2. Csendélet, tájkép, épületfotózás 270
3.4.4.3. A fotózás nyelve (1920-1960) 272
3.4.4.4. Aktfotózás 274
3.4.4.5. A városfotó 276
3.4.4.6. A divatfotó 277
3.4.4.7. Sajtófotó 278
3.4.4.8. A szociofotó 279
3.5. A megújuló hangok világa 280
3.5.1. A rádió és a gramofon (B. Bernát István) 280
3.5.2. A 20. század zenéje (Pais Károlyné) 285
3.6. A mozgásba lendült képek (Szilágyi Erzsébet) 289
3.6.1. A mozgókép születése 289
3.6.2. Az ősfilm 291
3.6.3. A némafilmművészet 291
3.6.4. A némafilm és az avantgárd 298
3.6.5. A filmgyártás 299
3.6.6. A magyar „alkalmazott némafilm" 300
3.6.7. A filmgyártás Magyarországon 301
3.6.8. A filmes gondolkodás meghatározói 303
3.6.9. A mozi 304
3.7. A mozgókép megszólal 308
3.7.1. A francia lírai realizmus 312
3.7.2. Filmműfajok 314
3.7.3. Az angol film Korda-korszaka 315
3.7.4. Hollywood 316
3.7.5. A kisipari magyar Hollywood - a „Meseautó" utasai 318
3.7.6. A modern film 322
3.7.6.1. Az olasz neorealizmus 324
3.7.6.2. A film a televízió korában 325
3.7.6.3. A francia új hullám 326
3.7.6.4. A lengyel iskola 330
3.7.6.5. A csehszlovák új hullám 331
3.7.6.6. A magyar új hullám 332
3.7.7. A 21. század fordulójának posztmodern filmjei 335
3.7.7.1. A filmkészítés és a filmnézés új útjai 337
3.8. A képernyő bűvöletében - a televízió (B. Bernát István) 338
3.8.1. A televíziózás néhány jellegzetessége 340
3.8.2. A hírek 343
3.8.3. Röviden a reklámokról 345
3.8.4. A szórakoztatás 346
3.8.5. A sorozatok (Szilágyi Erzsébet) 351
3.8.6. A hatásvizsgálatok és hipotéziseik (B. Bernát István) 354
IV. ÚJ MÉDIA (Rétfalvi Györgyi)
4.1. Az új média történeti kontextusban 361
4.1.1. A 20. század második felének története 362
4.1.2. A személyi számítógép története365
4.1.2.1. A számítógép kialakulásának előzményei 365
4.1.2.2. A számítástechnika hőskora 367
4.1.2.3. A személyi számítógép 368
4.1.3. Az internet története 370
4.1.3.1. Az internet hőskora 370
4.1.3.2. A felhasználóbarát internet 375
4.1.3.3. Az internet alternatív keletkezéstörténete 378
4.1.4. Összefoglalás 379
4.2. Az új média jellegzetességei 381
4.2.1. A késő modern kor a különböző terminológiákban 381
4.2.2. A késő modern kor társadalma a különböző terminológiákban 382
4.2.3. Globalizáció és új média 387
4.2.4. A 20. század végének kommunikációs forradalmai 390
4.2.4.1. Digitális technológiai forradalom 391
4.2.4.2. Digitális információ versus analóg információ 392
4.2.4.3. Az új média strukturális forradalma 394
4.2.5. A késő modern média jellegzetességei 395
4.2.6. A participativitás a késő modern médiában 396
4.2.7. A késő modern média kulturális következményei 402
4.2.8. Összefoglalás 407
4.3. Az új médiumok rendszerezése 409
4.3.1. Az új médiumok a változó médiakörnyezetben 409
4.3.2. Az interaktivitás 411
4.3.2.1. Hipertext 413
4.3.2.2. Hipermédia 414
4.3.3. Az interaktivitás komponensei 415
4.3.4. Tipológiák az új média csatornáinak feltérképezésére 417
4.3.5. Az új médiumok információforgalmi minták szerinti kategorizálása 421
4.3.5.1. Az allokúció 421
4.3.5.2. A konzultáció 423
4.3.5.3. A regisztráció 424
4.3.5.4. A beszélgetés 427
4.3.5.5. Az integrált csatornák 428
4.3.6. Összefoglalás 430
4.4. A mobilkommunikáció (Turi László) 431
4.4.1. A mobil mint kommunikáció 431
4.4.1.1. Csak a hiánya feltűnő 432
4.4.1.2. Társadalmilag konstruált technológia 433
4.4.1.3. Másodlagos szóbeliség - kommunikációtörténeti szempontból 434
4.4.1.4. Másodlagos szóbeliség - minőségi szempontból 436
4.4.1.5. A viselkedési normák, a köz- és magánélet átalakulása 440
4.4.1.6. A sikeres technológia a létező igényekre ad hatékony választ 443
4.4.1.7. Kommunikációs technológia helyett kommunikációs piac 445
4.4.1.8. Mobiltelefon és életmód 446
4.4.1.9. Összefoglalás 448
4.4.2. A mobil mint eszköz 448
4.4.2.1. Ember-gép kapcsolat: a „usability" 449
4.4.2.2. Érintőképernyő: usability „jolly joker" 452
4.4.2.3. A mobiltelefon definíciója filozófiai problémává válik 454
4.4.2.4. A mobiltelefon kontextusai 455
4.4.2.5. Öt év alatt a barlangrajztól a filmig 457
4.4.2.6. Elfogadás, elutasítás 459
4.4.2.7. Összefoglalás 462
4.4.3. A mobilinternet 463
4.4.3.1. A kommunikációtörténet egyetlen évtizede 464
4.4.3.2. Verseny a kezdőlapért 467
4.4.3.3. Esettanulmány 468
4.4.3.4. Összefoglalás és kitekintés 471
4.4.4. Mobil fogalomháló 473
IDÉZETT IRODALOM 483
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 497