Presser Gábor: Presser könyve I.
Termék leírás:
Presser Gábor önéletrajzi könyvének az első része 2020 november 18-án érkezett, a második kötet pedig egy évvel később fog.
Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül.
A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét.
Több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek...
„Már évekkel ezelőtt kaptam megkereséseket egy könyv elkészítésére. Egyszer fel is kértem egy kiváló rockzenei szakírót, üljünk le beszélgetni, de gyorsan kiderült számomra, hogy így nem lesz jó, mert a beszélt szöveg egészen más, mint amit írásban kellene elmondani” – mondta el a szerző a Presser könyve című kötetről.
A Helikon Kiadó gondozásában megjelent memoár írásába 2018 októberében, az Aréna-koncertek után kezdett bele, a Presser könyvébe 21 fejezet került.
„A könyvnek nincs igazi rendszere. Nem akartam időrendben haladni, mert akkor állandóan görcsösen figyelnem kellett volna a történtek pontos egymásutánjára. Szándékosan nem foglalkoztam a tőlem ezerszer megkérdezett, közismert dolgokkal, például az LGT megalakulásával.
A kiindulási pont az lett, hogy kezdő omegásként Lauxszal bemegyek a tévébe, aztán ehhez rögtön kapcsolódott valami, ahhoz megint más és elindult egy folyam. Sokat szöszöltem, javítottam a leírt anyagon, de a munkamenet ez maradt” – jegyezte meg.
Kiderül például, miként instruálta a szerző a szinkronstúdióban éneklő, félig vak Major Tamást, hogyan zajlott egy ebéd Babos Gyulával a VIII. kerületben, miként vette meg Presser Gábor 1969-ben első Hammond-orgonáját Szakcsi Lakatos Bélától, mit mondott a legendás énektanár, Sík Olga a zenész esetleges operaénekesi karrierjéről vagy hogyan mentette ki őt a kötelező katonai szolgálat alól a hatvanas évek slágerszerzője, Lovas Róbert.
Persze a legtöbb történet az 1971-ben alakult és Somló Tamás 2016-os halálával megszűnt Locomotiv GT-hez fűződik. A könyvben Somló mellett Barta Tamás, az 1974-ben Amerikában maradt, majd 1982-ben elhunyt gitáros is kiemelt helyet kap.
"Amikor az emberek három évenként pályázhattak útlevélre, mi azért tízből ötször aláírhattunk egy szerződést, és elutazhattunk külföldre játszani. Somlóval rövid ideig már az Omegában játszottunk együtt, Bartával három és fél év jutott összesen, de az meghatározó időszak volt. Nemrég mutatták be a róla készült dokumentumfilmet, amelyben én is megszólalok. A rendező, Hajdú Eszter rengeteg anyagot mutatott Tomiról, ami előhívott számos sztorit a könyvhöz” – fejtette ki.
Megjegyezte, hogy a zenekarnak nemcsak az otthoni politikai rendszer által támasztott akadályokkal kellett megküzdenie, hanem hiányzott mögülük a helyi professzionális háttér és a pénz is. „A könyvben megpróbálom elmagyarázni az akkori magyarországi kulturális élet működését, furcsaságait is, a be nem avatottak számára enélkül nem érthető, ami történt. Ezek közt nyilván jóval több a régmúltból származó történet, de azokat sajnos már csak én írhatom meg.”