Termék leírás:

A musical versei és zenéje zongorakivonattal.

A „kölyök” már kamaszkorba lépett. A musical ősbemutatójára 1992-ben került sor kirobbanó sikerrel a pesti Brodway-n, az Arizona Színházban. Innen csavargóit el a „kölyök” Sopronba, de a szíve visszahúzta a fővárosba. 1995-től a József Attila Színházban komédiázott három éven át önfeledten, majd 2000-ben átrándult a komamoi Jókai Színházba, onnan 2002-ben a veszprémi Petőfi Színházba, és 2004 nyara óta a miskolci Nemzeti Színházban szórakoztatja közönségét. Ahogy az a sikeres művekkel lenni szokott, alkotóiktól független életet élnek, így A kölyök is lassan felnőtté válik, és remélhetőleg hosszú életű lesz.

Szülei - a zeneszerző Nagy Tibor, a dalszövegíró Bradányi Iván és a drámaíró Pozsgai Zsolt büszkék lehetnek rá, mert megszületése óta - több száz előadással a háta mögött bárhova is vetette a sorsa, mindenütt mindenkinek örömet szerzett Ezután okkal tehetjük fel a kérdést: mi A kölyök sikerének a titka. Talán a magával ragadó zene, a mesteri dalszövegek, a kitűnő librettó, az ödetgazdag rendezések és színészi játék, és a produkcióban résztvevő valamennyi művész szakmai tudásán túl a chaplini üzenet: a Szeretet.

A huszadik század nagy nevettetőjének, Charlie Chaplinnek az egyik leghíresebb némafilmje a The Kid (A kölyök), melyet 1921-ben mutattak be Amerikában. A csavargó és a talált gyermek megejtő története, melyen nem lehet nem nevetni, és nem lehet nem köny-nyezni. Filmtörténeti jelentőségű alkotás, melyet Chaplin első gyermekének korai halála után készített el mintegy mozivászonra álmodva apai érzéseit, mindazt, amit „egy kölyökkel” átélhetett volna.

Chaplin, mint központi figura választása a drámaíró részéről nem volt véleden. A művész és a bohóc kettősségén túl a film születésének a háttere izgatta, Chaplin életének az az epizódja, amikor elsőszülött gyermekét elveszti, és másikat teremt magának a filmvásznon. A musical-ben Chaplin mint csavargó egy kitett gyermeket talál, akitől szabadulni szeretne. A pólyában rejtett levél hatására azonban magához veszi padlásszobájában, egy olyan házban, ahol a házmester Madame Foyer zsarnokoskodik leánya Lucy, a kosztosai -Ted, Med Ec, Ben, - és a többi csavargó felett.

A gyermekét eltaszító anya, Mary - aki időközben ünnepelt sztár lett - egy jótékonysági esten, az oda besurranó csavargó mellett a kölyökben felismeri fiát, és e fordulat hatására Jacky és a Csavargó élete veszélybe kerül...

A musicalben nem csak a régi néma film figurái elevenednek meg. A drámaíró - a poézis és a groteszkség, a humor és a fájdalom egyensúlyát megtartva ugyanis tovább szövi a történetet. Ezeket az érzéseket szólaltatja meg a zeneszerző a különböző zenei stílusokat ötvözve: így a Broadway musical hagyományait követő nagyívű lírai dalok, a fergeteges táncjeleneteket szolgáló rock and roll és stepp, a Glenn Miller-féle big-band hangzás, a ragtime a némafilmeket kísérő zongorajáték harmonikus egységet alkotnak. A dalszövegíró sziporkázó versei - a zenén túl - dramaturgiailag a darab tovább-írását szolgálják.

A musical nem csupán „Édes-bús történet” - ahogy Chaplin írta filmjéhez. A szerzők szándéka szerint főhajtás is a huszadik század nagy humanistájának emléke előtt.

A kottakiadvány régi hiányt pótol. A musicalben felcsendülő dalok ugyanis a színházon kívül is hódítanak. Népszerű énekesek, amatőr színtársulatok, diákcsoportok, éneklik. A kiadó a mű megjelentetésével kíván hozzájárulni a musical további népszerűsítéséhez.

TARTALOM:

I. rész
Nyitány - Dal Hollywoodról - Kórus
Kisfiam - Chaplin
Az utcanép dala - Kórus
Apa lettem - Csavargó
Hogyan kell élni - Csavargó, Jacky, Kórus
Soha már - Mary
Szépséges Madame Foyer - Csavargó, Jacky, Madame Foyer, Lucy
Ábrándozás - Mary
Mi ketten - Csavargó, Jacky
Mi ketten (reminiszcencia) - Csavargó, Jacky

II. rész
Nyitány - Járjunk táncot - Madame Foyer, Kórus
Ted a kapitány - Ted, Madame Foyer, Kórus
Jacky-Lucy duett - Jacky, Lucy
Ezentúl - Mary
Intermezzo - Ragtime - Zenekar
Nyújtsd a két kezedet - Csavargó, Jacky, Ted, Ec, Med, Ben, Kórus
Finálé - Chaplin, Mindenki