Révész Sándor: Ezt én választottam (könyv)
Termék leírás:
Révész Sándor mesél. A kölyökkorától kezdve mai, lecsendesedett életéig elmesél mindent, amit fontosnak gondol, és ez a hosszú, sikerekben gazdag történet teli van lélekkel, érzelmekkel - amilyen a zenéje, az éneke és minden előadóművészi megszólalása.
Mesél a nagyszüleiről és szüleiről, korán elvesztett édesanyjának tragédiájáról... A hatvanas évek légköréről, a beatkorszakról, amely beszippantotta, Radics Béláról, aki a bálványa volt... és az első zenekarairól.
Mesél a Generálról és a Piramisról - arról is, ami fájdalmas volt benne: hogy milyen volt a szakítás a zenésztársakkal, Som Lajossal.
Mesél a hermetikus filozófiáról és Szepes Máriáról, akitől oly sokat tanult. Mesél dalokról, nagy koncertekről, nőkről, akiket szeretett, barátokról, akiket testvéreinek érzett, a tanyájáról, ahol nagyokat sétált a természetben, és az állatokról, melyeket gondozott.
Az immár hetvenéves "Kölyök" történetei ezek. Jó hallgatni őt.
"Az élet által nekem felkínált új ütem nagy ajándék. Reggelenként, mikor megborotválkozom, belemosolygok a tükörbe, pedig a tükörkép alapján semmi okom nem lenne erre, hiszen őszül a hajam, változott a küllemem, de összhangban vagyok önmagammal, minden napom jól indul. Szepes Mária nénitől azt tanultam: "Örülj, minden okod megvan az örömre."
Lejegyezte: Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba
Oldalak száma: 444
Révész Sándor exkluzív írása a Nyugati tér blognak
1986-ban merült fel először, hogy könyv készüljön az életemről, de akkor, harminchárom évesen nagyon korainak éreztem még ezt. Később is időről időre kapacitáltak. Most – nemcsak azért, mert tavaly hetvenéves lettem, de azért is, mert a velem megtörtént dolgok szerintem megfelelő mértékben ülepedtek, és jelen állapotom elég időt hagy erre – úgy döntöttem, amíg el tudom mondani, addig el is mondom, hogyan is éltem én, hogyan is éltünk mi.
Úgy, ahogy én láttam, úgy, ahogy én megéltem.A könyv egyes szám első személyben íródott, amiben emlékező gondolataimat és a velem történteket mesélem el. A lejegyzéséhez szükségem volt segítőtársakra, akiket Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba személyében találtam meg. Egy szösszenetnyi filmforgatás alkalmával, 2021. október 26-án, a Megyeri úti temetőben, Radics Béla sírjánál nyújtottunk először kezet egymásnak Bálint Csabával.
Megtudtam, hogy Csaba a Rockmúzeum elnöke, szakmai ismeretei pedig maradéktalanul meggyőztek arról, hogy méltán tölti be ezt a posztot, ugyanis zenészszakmánk mindentudója. 2022 decemberében négy, általa írt könyvet kaptam tőle ajándékba, ami felkészültségéről kínált újabb hiteles bizonyítékot. 2023 januárjában nagy érdeklődéssel olvastam a tőle megjelent Radics Béla a rockkorszakban című könyvet. Ekkor fogant meg bennem a gondolat: együttműködésre kérem fel őt, hogy zeneszakmai vonatkozásaiban az ő kérdései és időrendi vonalvezetése mentén mesélhessek a pályámról.
Csaba hajszálpontosan érkezett minden kreatív munkára kijelölt összejövetelünkre, ami alkalmanként három-négy órás együttlétet jelentett. Mindeközben a munkán túl rengeteg derűs percet éltünk meg, és mondhatom, hogy barátokká lettünk.
Gyöngyivel könnyebb dolgom volt, miután vele több mint húszéves barátság fűz össze minket, s aki egyébként manapság a mindennapokban is gondviselő szeretettel és továbbra is hűséges barátsággal viseltetik irántam. Több mint három éve lakunk egy fedél alatt, és konferenciának becézzük azokat a ráérő óráinkat, amikor vég nélkül mesélünk egymásnak.
A sztrók miatti kórházi tartózkodásom alatt sok történetemet leírta, egyrészt, hogy azok ne vesszenek el, másrészt, hogy a hetvenedik születésnapomon „házi kiadású” formátumban meglepjen velük. Gyöngyivel – aki polgári foglalkozását tekintve egy angol–holland tulajdonú elektronikai cég igazgatója immáron huszonöt éve – nagyon sokat utaztunk a könyv megírásának egy éve alatt: Spanyolországban, Németországban, Szlovéniában, Hollandiában és Ausztriában is rögzítettünk fejezeteket. Életem családi és magánjellegű történései az ő keze nyomán kerültek lejegyzésre és lettek a könyv mondhatni magánéleti feltárulkozásai.
Mindkettőjükkel nagyon feszes időrendben dolgoztunk majd egy éven át, ami esetükben nemcsak a lejegyzést jelentette, hiszen ők a képek felkutatásában, válogatásában, a fejezetek szerkesztésében, szükség esetén korrekciós vonatkozásaiban is nagyon sokat hozzátettek a négyszáznegyvennégy oldalhoz.
Örömmel tölti el a szívemet, hogy életrajzi könyvemben emléket állíthattam szeretett őseimnek, szépemlékű szerelmeimnek, hűséges barátaimnak, zenésztársaimnak, s nemkülönben azoknak a varázslatos időknek, amiket volt szerencsém megélni velük. A személyek és események árnyalt, mélyreható felidézése olykor ugyan sok fájó sebet is felszakított bennem, de sok-sok derűs, rácsodálkozó pillanattal is megajándékozott.
Ezúton is hálás szívvel köszönöm a Helikon Kiadó zenebarát munkatársainak szívből jövő, maximálisan profi munkáját, és különösen azokat a perceket, amikor zeneszeretetükről és koncertlátogatásaik emlékeiről meséltek. A fentiek tudatában egyre biztosabb voltam és vagyok abban, hogy életrajzi könyvem gondozása a legeslegjobb kezekbe került.
Barátsággal és szeretettel:
Révész Sándor