Termék leírás:

Bartók Béla a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű. 

Bartók Új Sorozat / Bartók New Series
No 6

Suite No 2 - Rumanian Dance - Rumanian Folk Dances - Dance Suite

2. szvit kiszenekarra, op.4

A négy tételes 2. szvit Bartók korai periódusának egyik fontos darabja. A címbeli „kiszenekar” jelzi, hogy az 1. szvit (1905) négyes fafúvós és teljes rézfúvós nagyzenekarával ellentétben Bartók itt csak fafúvós hangszerpárokat és néhány rézfúvós hangszert használ (három kürtöt és két trombitát, harsonák és tuba nélkül). Eredetileg szerenádnak nevezte a darabot, ezt később az autográf kéziratban szvitre javította. Saját műelemzése szerint az első és a negyedik tételen még „meglátszik az első [szerenád] szándékának nyoma.” Az első három tétel 1905-re datálható, a negyedik 1907-re, közvetlenül azutánra, hogy Bartók egy erdélyi gyűjtőút során felfedezte a magyar népdalok pentaton szerkezetét. A népzenén kívül Liszt, Richard Strauss és Dohnányi hatása érezhető, és a mű sok olyan elemet is tartalmaz, amelyekkel a későbbi művekben találkozunk újra. Amikor 1941-ben Bartók átírta a darabot két zongorára, hogy feleségével közös repertoárját bővítse, minden tételnek alcímet adott. Ezek a címek nem szerepelnek a zenekari változatokban.

Román népi táncok zenekarra
 
A Román népi táncok hét táncdallam feldolgozása, ezeket Bartók erdélyi román falvakban gyűjtötte 1910-ben és 1912-ben. Különböző táncok/táncdallamok sorozatba rendezése a falusi mulatságok rendszeres gyakorlata volt, mint ahogy gyakori a Liszt-féle magyar rapszódiákban is. A második és harmadik tétel témája furulyásoktól, a többi dallam hegedűsöktől származik.
 
A sorozat eredetileg zongorára készült, Bartók 1917-ben írta át zenekarra, és elfogadta Székely Zoltán 1926-os, népszerű zongora-hegedű átiratát is. Bár a tonális változatosság érdekében transzponálta a dallamokat, helyenként megváltoztatta a ritmust és a díszítést, a kompozíció meglehetősen hű maradt az eredeti dallamokhoz — az első dallamban még a második hegedű akkordjait is alkalmazza a szerző. A legjelentősebb eltérés az eredetitől a negyedik tétel tempója, melyet Bartók a falusi zenészek által játszott változatnak körülbelül felére csökkent. Az új tempó érzelmességet kölcsönöz a dallamnak és a sorozatot egy csodálatosan nyugodt tétellel gazdagítja, mely változatosságot teremt a három gyors záró tétel előtt.

Tánc-szvit zenekarra

1923-ban, Buda, Óbuda és Pest Budapestté egyesítésének 50. évfordulója alkalmából a főváros vezetői felkérték Bartókot, Dohnányit és Kodályt, hogy ünnepi darabot komponáljanak. Dohnányi egy ünnepi nyitánnyal, Kodály a Psalmus Hungaricus-szal, Bartók pedig a Tánc-szvittel tett eleget a megbízásnak. Miután a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús vereségét követő 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország területe a korábbinak az egyharmadára csökkent, a három városrész egyesítése valószínűleg Magyarország elvesztett egységének nosztalgikus emlékét ébresztette. Bartók Tánc-szvitje úgy idézi fel ezt az egységet, hogy bár a múlt Magyarországának nosztalgiáját is hordozza, egyben az univerzális testvériség felemelő üzenetét tartalmazza, kívül helyezve magát a kor nacionalista propagandáján. Bartók 1931-es műelemzése szerint a Tánc-szvit "…6 kisebbszabású Tánc-szerű tételből áll, melyek közül az egyik, a ritornellnek nevezett — amint a neve is mutatja, — többször visszatér. Valamennyi tétel tematikus anyaga parasztzene-imitáció. Mert az egész műnek ez volt a célja: valami ideális elképzelésű parasztzenefélét, azt mondhatnám: valami költött parasztzenefélét egymás mellé sorakoztatni még pedig úgy, hogy a mű egyes részei bizonyos határozott típusokat mutassanak be. Mintául mindenféle nemzetiség parasztzenéje szolgált, magyar, oláh, szlovák, még arab is, sőt ezeknek a fajtáknak kereszteződése. – Így pl. az I. tétel 1. témájának melodikája a primitívebb arab népzenére emlékeztet, ritmusa viszont kelet-európai népzenére. A 4. tétel témája a komplikáltabb arab zene imitációja. A ritornelle témája annyira hű utánzata bizonyosfajta magyar dallamoknak, hogy még a legjártasabb zenefolkloristát is tévedésbe ejthetné a származás megállapításánál. A második tétel magyar karakterű, a 3.-é hol magyar, hol meg oláh."

A hat tétel szünet nélkül csatlakozik egymáshoz; a ritornello az I. és II., II. és III., IV. és V. tételt kapcsolja össze, egyben rövid pihenőt kínálva a finálé csúcspontra törő nyüzsgésében.

Hungarian National Philharmonic Orchestra / Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel / Conducted by: Kocsis Zoltán

2. szvit kiszenekarra / Suite No.2 for orchestra op.4 (1905-07; rev. 1921 & c1942, BB 40, Sz 34)
1. I. Comodo 7’19”
2. II. Allegro scherzando 7’58”
3. III. Andante 6’57”
4. IV. Comodo 7’24”
(Recorded: 2007)

5. Román tánc zenekarra 4’47” / Rumanian Dance for orchestra (1911, BB 61, Sz 47a)
(Recorded: 2008)

Román népi táncok kiszenekarra / Rumanian Folk Dances for small orchestra (1917, BB 76, Sz 68)
6. I. Joc cu bataˇ / Bot tanc / Stick Dance 1’09”
7. II. Braul / Sash Dance 0’27”
8. III. Pe loc / Topogo / In One Spot 0’48”
9. IV. Buciumeana / Bucsumi tanc / Dance of Bucium 1’10”
10. V. „Poarga” romaneascaˇ / Roman „polka” / Rumanian Polka 0’30”
11. VI. Maˇrunt,el / Aprozo / Fast Dance (1) 0’15”
12. VII. Maˇrunt,el / Aprozo / Fast Dance (2) 0’44”
(Recorded: 2008)

Tánc-szvit zenekarra / Dance Suite for orchestra (1923, BB 86, Sz 77)
13. I. Moderato 3’41”
14. II. Allegro molto 2’18”
15. III. Allegro vivace 3’06”
16. IV. Molto tranquillo 2’25”
17. V. Comodo 1’01”
18. VI. Finale, Allegro 3’58”
(Recorded: 2002)

Függelék / Appendix - 2. szvit kiszenekarra (1921-es verzió) / Suite No.2 for orchestra (1921 version)
19. III. Andante 7’08”
20. IV. Comodo 8’54

A hybrid SACD olyan SACD (Super Audio Compact Disc), amely a hagyományos CD/DVD/BD játszókon is lejátszható, mert az 5.1-es surround és a 2.0 stereo SACD hangsávokon túl a korong alsó rétegén megtalálható a hanganyag hagyományos sztereó CD változata is.