Termék leírás:

1971 nyarán megkezdődtek a következő album próbái. Ekkorra már teljesen nyilvánvalóvá vált,  hogy Tony Kaye orgonista nem képes megfelelni Jon  Anderson elvárásainak. Kaye idegenkedett az újfajta technológiájú billentyűs hangszerektől, amelyek pedig elengedhetetlenül szükségesek voltak a zenekar szimfonikus hangzásának kiterjesztéséhez. Így hát a Heart of the Sunrise próbái során megváltak tőle. Könnyen megtehették,  mert már meg volt a következő jelöltjük, a csodagyerek Rick Wakeman személyében.

Wakeman viszonylag fiatalkora ellenére már komoly zenei múlttal rendelkezett.  A Strawbs nevű folk- rock zenekar tagja volt, de emellett session zenészként részt vett többek között David Bowie, Elton John, Cat Stevens lemezein.  Pont  a sűrű elfoglaltságai miatt nem fejezte be  a Királyi Zeneakadémiát.

Az album borítóját Roger Dean  festette, akinek munkássága  hosszú évekre összefonódott a zenekar életével. 

Magának az albumnak különleges a struktúrája. Az  öt rövidebb terjedelmű darab  a zenekar tagjainak egyéni ambicíóit hivatott szolgálni. Az album fő erejét azonban a hosszabb lélegzetű kompozíciók adják.

A Roundabout  egy könnyed fülbemászó dal, amely annak ellenére, hogy könnyen befogadható, még így is tartalmaz bravúros zenei megoldásokat: Squire funky ízű basszusjátékát, Howe barokkos gitár közjátékait, Wakeman játékos billentyűit. Maga a szám jelentette a zenekar USA-beli áttörését, vágott kislemez verziója a Billboard élbolyába került. A Cans and Brahms Wakeman rövidke hangulatos adaptációja RMI elektromos zongorán. Ezután Anderson vokális kísérlete, a  We Have Heaven jön, énekét megsokszorozva hallhatjuk. A  Shout Side of the Sky egyszerre kemény és bonyolult. Wakeman klasszikus ihletettségű közjátékát elbűvölő vokális harmóniák ölelik körbe. Majd újra hard rockos részek jönnek, Anderson feszültéggel teli énekléssel meséli el a hóviharban odaveszett hegymászó történetét. A fajsúlyos témát Bruford rövidke jazzes intermezzója, illetve a vidám progresszív- poppos Long  Distance Roundaround oldja fel.  Átmenet nélkül jön Squire jutalomjátéka a Fish , mely jól demonstrálja innovatív basszus játékát. A mood for a day mely egyszerre barokk illetve flamenco hangulatú, tökéletes megpihenést nyújt az album fő attrakciója a fenséges Heart of the Sunrise előtt.

A nyitány, amelyet a King Crimson 21st Century Schizoid Man-je ihletett, vad és zaklatott, csupán Squire basszusa és a mellotron tompítja egy kis időre. Ám a féktelenséget Anderson éteri hangja semmivé foszlatja. Wakeman billentyűi és Howe gitárja csupán rövid pillantokra törik meg az emelkedett hangulatot . A finálé ugyanolyan vad mint a kezdés, majd kis időre visszatérnek a We have Heaven trillái. Nehéz szavakat találni, még közel harminc év után is megunhatatlan ez a mestermű.

Jon Anderson – vocals
Bill Bruford – drums, percussion
Steve Howe – electric and acoustic guitars, backing vocals
Chris Squire – bass guitars, backing vocals
Rick Wakeman – Hammond organ, piano, RMI 368 Electra-Piano and Harpsichord, Mellotron, Moog synthesizer

1. Roundabout 8:29
2. Cans And Brahms 1:35
3. We Have Heaven 1:30
4. South Side Of The Sky 8:04
5. Five Percent For Nothing 0:35
6. Long Distance Runaround 3:33
7. The Fish (Schindleria Praematurus) 2:35
8. Mood For A Day 3:57
9. Heart Of The Sunrise 10:34
2003 CD additional tracks:
10. America (Simon & Garfunkel cover) 10:33
11. Roundabout (Early rough mix) 8:35