Magyar Lovas Színház Komárom - A Hét Vezér - Rockopera DVD
Termék leírás:
2015. augusztus 18-án jelent meg a komáromi Magyar Lovas Színház produkciójának, “A Hét Vezér” című rockoperának a hanganyaga. A digipak csomagolású dupla CD-s kiadvány a MAHASZ albumlistájának 5. helyen nyitott.
A sikeres előadás 2016. áprilisában DVD formátumban is megjelent, egy részletes szereposztást, illetve a mű szinopszisát tartalmazó kis füzet társaságában.
A Barcsik Valéria zeneszerző és Márkos Attila szövegíró által jegyzett rockopera történelmünk egy kevésbé ismert korszakába, a Honfoglalást megelőző időszakba kalauzol, a történések egyik lehetéges forgatókönyvét hozza párhuzamba jelen korunkkal.
“Minden magyar ember számára a szó, hogy “honfoglalás” egyet jelent a hazával. Ennek a kornak tulajdonképpen hiteles, írott története napjainkra nem maradt fenn. Hogyan lehetett ennek a népnek a története Krisztus halála után közel 900 évvel? Volt-e ember aki Pannóniából elindult keletre felkutatni, hogy honnan származik? A nomád pásztorként élő magyarok között volt-e aki indulni akart, és volt-e aki maradni? Mi történhetett, mikor a nyugati kultúra és a nomád pásztor nép valahol a Kárpátokon túl találkozott egymással? Márkos Attila legújabb Magyar rockoperája, aminek zenéjét Barcsik Valéria szerezte érdekes módon boncolja a témát és egy teljesen váratlan, de mégis hihető történet kerekedik ki belőle. Talán így is lehetett…”
- hangzik a lovasszínház ajánlója, mely a rockzene, a színészek és a lovak mellett csatajelenetekkel, tűzzsonglőrrel, íjászattal és imitált közelharccal idézi fel Árpád vezérék korát.
“Több, mint ezer éve Őseink harcosai nyugszanak lovukkal együtt jeltelen sírokban, ismeretlen helyeken. Ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét, Ők hitelesen elmesélhetnék népünk történetét. Talán így is lehetett…
De, hogy hogyan volt valójában, azt senki sem tudja, nincs róla írott emlék. A vezérek mind erősek voltak, de egy váratlan helyzetben, ha életük veszélybe került elárulhatták-e népüket? A lelkiismeret felülkerekedhet-e a gyávaságon? Miért hagyta el ősünk a szülőföldjét? Családi viszály, vagy esetleg bánat miatt? Miért követték a többiek vezérüket? Mi történhet két idegen kultúra találkozásakor? Milyen érdekek a legfontosabbak?
Ha a szerencse és az összetartás egy nép mellé áll, akkor talán örökké fennmaradhat. Ez az a pár dolog az, ami egy nemzetet vezethet az útján. Együtt erősek vagyunk! Lesz még ezer év!”
- foglalta össze Márkos Attila szövegíró “A Hét Vezér” mondanivalóját.
A rockopera zenéjét a Magma produkció, illetve a Fénykiáltók együttes játszotta fel. Tost-Nagy Péter gitáros a Waterloo, a Sybill, a Classica és a Twin Peaks együttesekből lehet ismerős a rock és metalrajongóknak Utóbbiban már együtt játszott az énekes, billentyűs, zeneszerző Barcsik Valériával. Vali többek között a Napoleon Boulevard, a Solaris Fusion, és a Nostradamus tagja volt, illetve Csepregi Éva és Szentpéteri Csilla lemezein működött közre. A Hét Vezért megelőzően már “A kis herceg” című hangjátékkal, a “Maugli, a dzsungel fia”, vagy a “Mátyás a csillagok között” gyermekdarabokkal is bizonyította, hogy van tehetsége a nagyobb lélegzetvételű, összefüggő zeneművek komponálására.
A parádés szereposztásban Kovács Koppány, a felvidéki Rómeó Vérzik frontembere alakítja Tas vezért, míg Csordás Ákos, az X-Faktor felfedezettje Kond bőrébe bújt. A többi vezért, illetve a darab további karaktereit a színházi világ olyan jeles alakjai személyesítik meg, mint Borbély Richárd (Madách Színház), Cselepák Balázs (Győri Nemzeti Színház), Sándor Péter (Kaposvári Csiky Gergely Színház, Madách Színház), György-Rózsa Sándor (Kaposvári Csiky Gergely Színház), Egyházi Géza (Madách Színház), Sipos Imre (Fővárosi Operettszínház), Balogh Gábor (Nyíregyházi Színház) és Ágoston Máté (Tatabányai Jászai Mari Színház). A női szerepekben Bucsi Annamária, a Erkel Színház- és Baranyai Annamária a Madách Színház művésze látható, hallható.
szinopszis:
Kurgánok mélyén
A dal intrójában szimbolikus képeket láthatunk. Halott lovas és ló képe is utal magára a kurgánokra és a szoros kapcsolatra, ami oly fontos és meghatározó a korszakban. A Táltos megjelenése, aki végig jelen van az egész darabban, mintegy kapocsként az események földi és misztikus alakjaként. Stilizált képek, a mindennapjaikat élő emberekről, akiket halállovasok pusztítanak el, de a Táltos közbelépésével újra éledve szándékosan más-más Magyar vidékről származó néptáncot táncolnak a párok. Ezek után következik maga a dal a Táltos előadásában, ami gyakorlatilag kérdéseket vet fel hitről, útkeresésről... Persze, ezen kérdésekben ott a válasz is, amit az egész történet folyamatosan meg is erősít.
Huba könyörgése
A Hét Vezér közül Huba az a karakter, aki rávilágít arra, hogy bár nagyszerű vezetőik voltak törzseiknek, mégis halandó emberekként, hibákat is követhettek el. Egy ellenséges törzzsel való összecsapásban elfogják, elveszti bátorságát, gyakorlatilag az életéért könyörög, méltóságát is hátrahagyva. Az epizód végére törzse emberei elűzik az ellenséget, kiszabadítják Hubát. Mivel szemét elfogásánál bekötözték, nem sejtette, hogy könyörgésének utolsó részét már a saját emberei hallották, ez némi megvetést kelt kiszabadítóiban.
A Vándor bejövetele
Rövid kép arról, amint egy elcsigázott, törékeny ember megjelenik szerszám nélküli lovával a színen.
Az elfogás
Néhány Vezér rátalál a Vándorra. Tanácstalanok mit tegyenek vele, ki elé vigyék. Tulajdonképp itt kezd kibontakozni az a szál, amit eddig a néző nem sejthetett. Nevezetesen, hogy Álmos és fia Árpád között súlyos ellentétek húzódnak. Ez akár generációs ellentétekből is fakadhat, minden esetre Álmos fölhöz ragadt szemléletével szemben Árpád lázadó természete a Vezérek között is kétségeket gerjeszt.
Fiam útja
Álmos és Árpád duettje, amiben egyértelművé válik a kettejük közt éket vert ellentmondás. Álmos szinte kétségbe esetten kéri fiát a maradásra, míg Árpád mindenképp új hazát szeretne népének, forrongó hévvel indulna útnak. Apja szavai csak indulatokat váltanak ki belőle, egyetlen kérését sem akarja befogadni.
Megszabadult egy közülünk
Hubát ünneplik, hogy sikerült kiszabadítani az ellenség markából. Fergeteges mulatság, ősi virtusból fakadó látvány elemekkel. A népet nem igazán érdekli a kiszabadulása körüli „botlása”, az sem biztos, hogy tudnak róla. Az emberei is túlléptek rajta, mulatni akarnak, felszabadultan. Nem úgy a Táltos, aki teátrálisan véget vet a szilaj hangulatnak és éteri hanggal szembesíti Hubát a gyávaságával.
Gyáva dala
Huba a lelkiismeretével küzdve itt kér, és kap feloldozást. Őszintén megbánja gyengeségét, hálás az embereknek, a segítségükért, bizalmukért. Megerősödött erkölcsi vérttel felfegyverkezve biztosítja a Vezéreket és a népet arról, hogy jobb emberré vált.
Egy csendes hajnal
Árpád egyik felesége Réka dala. Egy légies líra a várandós asszonytól, aki isteníti urát, boldog az együtt töltött éjszaka után.
Elhoztuk, megfogtuk
Az Álmoshoz hű vezérek uruk elé hurcolják a megkötözött Vándort. Döntést várnak az idegen sorsáról.
A Vándor
Tudatja Álmossal, milyen viszontagságokon keresztül talált rájuk. Mesél a hosszú útról, amit megjárt. Hegyeken túli csodálatos tájakról, gazdag legelőkről, reményről, új lehetőségekről, hitéről, Istenéről... Őszinte, majdnem gyermekien naiv. Nem sejtheti, hogy a lehető legrosszabb ember előtt nyílik meg.
Ítélet
Izzanak Álmos lelkében az indulatok. Óriási fenyegetést lát a Vándorban. Tudja, ha Árpád elé kerül, vagy csak egy töredékét is megtudja a Vándor szavainak, végképp nem bírhatja maradásra. Örökre elveszítheti szeretett fiát. Szinte hisztérikus állapotba kerül, hiszen azért a kétség mégis benne van. Ő egy karizmatikus bölcs Vezér, akire nem jellemző az értelmetlen mészárlás, de tudja, hogy nincs más megoldás ki kell végezni ezt az áratlan embert, ha távol akarja tartani az eszmét amit képvisel, a fiától. Lelki tusája a tetőfokára hág és egy mozdulattal kivégezteti.
Ima
A Vándor holtan összeesik. A Táltos fölé hajolva utat enged az élet és a halál mezsgyéjéről egy utolsó érzelemnek az embertől, aki egy apa-fiú konfliktus áldozatává vált. Ez egy könyörgés, kétség, ellentmondásos érzelmek, kétségbe esett agónia. Egy értelmetlen halál számonkérése Isten felé.
Vad vágta / Pengék
Tas Vezér indulattal túlfűtött dala. Ő elkötelezett Árpád hívő. Iszonyú düh tombol benne, amiért Álmos megölette a Vándort Szembesíti bűnös ítéletével. A felvonás utolsó jelenete, aminek a végén óriási feszültségek közepette egymásnak feszülnek Álmos és Árpád Vezérei. Fenyegető tragédia érződik, ám a Táltos megakadályozza a vérengzést.
Régmúltból jöttem
A nyitókép főszereplője ismét a Táltos, akár az első felvonásban. A történések miatt fenyegetettnek érzi az egységes Magyar törzsek összetartozását. Kétségbe esetten fohászkodik Istenükhöz meghallgatásért, békéért, megnyugvásért.
Két asszony
Árpád két felesége Réka és Csenge duettje. A féltékenységet és a birtoklási vágyukat félretéve, összetartozásuk jelképes dala, az imádott férfiért.
Mit tegyünk
Vezérek újabb kétségek közti hányódása. Az Álmos-Árpád viszály, szűnni nem akaró szorításában. Mindeközben megjelenik Árpád, aki meghallja a Vándor hírét és azt is, hogy apja megölette, mielőtt beszélhetett volna vele. Ennek tudatában, már semmi nem állíthatja meg, elhatározza, hogy el fog indulni.
Réka halála
A darab leghosszabb, keserű, szívszorító érzelmekkel teli része. Réka és fia halála, ami újabb szimbolikus megjelenítésben látható. A Táltos közvetlen jelenléte is érzékelteti azt a fájdalmat, ami az asszony utolsó búcsúdalából árad, valamint a tényt, hogy nem lehet tudni, hogy a kisfiú szülés közben halt-e meg, vagy a baljós misztikus sors áldozata lett-e. A reményvesztettséget Csenge töri meg.Támaszként próbálja kiemelni Urát mérhetetlen bánatából, biztosítva teljes odaadásáról és hűségéről. Árpád a veszteség és az új élet-remény sokkoló érzelmi hullámvölgy hatására, azonnal felszólítja népét az indulásra.
Ne menj fiam
Hangulatában is szervesen kapcsolódik az előző jelenetekhez. Álmos képtelen feldolgozni fia, unokája és népe nagy részének elvesztését. Összetörik, elhagyja minden energiája, megadja magát az érkező halállovasoknak. Az életteli fából csupasz kopjafa lesz, egy törékeny mementó a hatalmas Vezérből.
Magyarok diadala
Óriási hangulat váltás. Árpád diadalmas bevonulása az új hazába. Az éltető remény szárba szökkenése. A megújulás, az élet eufórikus ébredése.
Ez lesz a hazánk
Árpád epikus dala, a megérkezésről, megerősítése a tudatnak, hogy valóban hazát talált népének.
A Hírnök-Árpád és Csenge
Az eufóriát Álmos hűséges vezérei törik meg. Halálhírével érkeznek, emelkedett szertartás közepette átadják az apa hátrahagyott uralkodói relikviáit. Biztosítják Árpádot arról, hogy elfogadják őt, mint új és egyetlen vezérüket. A fiú bűntudattól letaglózva elbúcsúzik apjától. Immár egyetlen felesége Csenge tud igazán gyógyírt a veszteségre. Közli a hírt, hogy gyermeket vár, hogy bár apját elvesztette, van folytatás a gyermekében.
Vérszerződés
A hét Vezér vérszerződéssel pecsételi meg összetartozásukat, a Táltos által tartott emelkedett szertartáson. A szerződésre egy éteri asszony is áldását adja, biztosítva ezzel egy nemzet egységét.
Pajzsra emelés
Folytatása a vérszerződés felemelő hangulatának. Kiteljesedése a hazát talált egységes magyarság érzésének. Mindenki a felemelt pajzson álló Árpádot hallgatja, mélyen átszellemülve, a csodálatos pillanattól, amit már nem törhet meg semmi.
Vöröslik az ég
A darab fináléja és formabontó dala is egyben. Egyetlen próza hallható az előadásban. A Táltos elmondja, hogy „Magyarok, most már van hazátok, van mit féltenünk!”. Egy himnikus dal hallható, amely visszaránt minket napjainkba, hiszen megjelenik egy hatalmas Magyar zászló egy vágtató lovas kezében. Mindenki a színen van. Utat enged a középre beálló trikolorral érkező lovasnak. Az utolsó szimbolika…
előadók:
a Fénykiáltók együttes:
Barcsik Valéria - ének, zongora, billentyűs hangszerek
Tost-Nagy Péter - gitár, basszusgitár
Arthur Sorensen - hegedű, brácsa
Dalos Györgyi - ütőgordon
Michael Ross McKinsey - dob
vendégek:
Fehér Nóra - ének
Magyar Krisztina - vokál
Bányoczky Nóra - vokál
szereposztás:
Árpád: Borbély Richárd
Táltos: Cselepák Balázs
Tas: Kovács Koppány
Huba: Sándor Péter
Előd: György-Rózsa Sándor
Álmos: Egyházi Géza
Kond: Csordás Ákos
Ond: Sipos Imre
Tétény: Balogh Gábor
Vándor: Ágoston Máté
Réka: Bucsi Annamária
Csenge: Baranyai Annamária
1. Kurgánok mélyén
2. Huba könyörgése
3. Vándor bejövetele
4. Az elfogás
5. Fiam útja
6. Megszabadult egy közülünk
7. Gyáva dala
8. Egy csendes hajnal
9. Elhoztuk, megfogtuk
10. Vándor
11. Ítélet
12. Ima
13. Vad vágta
14. Régmúltból jöttem
15. Két asszony
16. Mit tegyünk?
17. Réka halála
18. Temetés
19. Csenge kérése
20. Kedvesem
21. Ne menj fiam
22. Magyarok diadala
23. Ez lesz a hazánk
24. A hírnök
25. Árpád és Csenge
26. Vérszerzõdés
27. Pajzsra emelés
28. Vöröslik az ég
29. Outro