Frank Zappa - Zappa in New York 2CD
Termék leírás:
A Zappa in New York Frank Zappa 1976 decemberében a New York-i Palladiumban tartott koncertsorozaton rögzített koncertalbuma, a hivatalos diszkográfiában a 23.
A Zappa in New York-on jellemzően új dalok hallhatóak. A "Punky's Whips" meglehetősen komplex kompozíciójában Terry Bozzio dobos meséli (énekli/üvölti) el a Punky Meadows, az Angel együttes gitárosa iránti vonzalmát.
A "Titties and Beer" zenés játékában szintén Bozzióé az egyik főszerep: ő az ördög, akivel Zappa (a motoros vagány) megpróbál szövetségre lépni, hogy a csaját visszaszerezze.
Tipikusan Zappai motívumként a legőrültebb dalok közé olyan zeneileg elképesztően összetett darabok kerültek, mint a "The Black Page" vagy a "Manx Needs Women", amelyek a legmesszebbmenőkig igénybe vették a zenészek képességeit.
Még talán ezeken is túltesz az eredeti kiadáson egy teljes bakelitoldalt kitöltő "The Purple Lagoon", aminek amúgy is bonyolult ritmikájú fődallama mellett (azzal egyidőben) a csapat másik fele a szintén komplikált (a lemez megjelenésekor még kiadatlan) "Approximate"-et játssza.
Az új számok mellett olyan régi klasszikusok is helyet kaptak a lemezen, mint a "Sofa" vagy a hatvanas éveket megidéző "Big Leg Emma".
A zenekar magja a viszonylag szikárabb felállású 76 őszi csapat, a Terry Bozzio és Patrick O’Hearn alkotta kiváló ritmusszekcióval, Ray White karakteres, bluesos énekével, és Eddie Jobson billentyű- és hegedűjátékával.
Az In New York lemez savát-borsát ugyanakkor a csapat kibővítése adta: csatlakozott hozzájuk a Saturday Night Live fúvósszekciója, köztük Lou Marini és Tom Malone, de a Brecker Brothers duó is. Régi ismerősként ismét felbukkant Ruth Underwood ütős, aki 1974 óta nem játszott Zappánál; a "Punky's Whips" és az "The Illinois Enema Bandit" narrátoraként pedig Don Pardo, neves rádió- s tévébemondó mutatkozott be, aki az I’m The Slime egy belső versszakát "énekelte" is.
(A koncertet megelőzte egy fellépés a Saturday Night Live műsorban ’76 novemberében, ahol ugyanez a felállás eljátszotta a "Peaches", a "Purple Lagoon" és az "I'm The Slime" című számokat, az utóbbiban ugyancsak Don Pardo közreműködésével.)
Ezen a lemezen játszik először (ha csak a stúdióutómunkálatokban is) Ed Mann ütős; a "stafétát" Ruth Underwood adja át neki, akitől még 77 tavaszán is segítséget tudott kérni problémás kérdésekben.
Frank Zappa – karmester, szólógitár, ének
Ray White – ritmusgitár, ének
Eddie Jobson – billentyűs hangszerek, hegedű, vokál
Patrick O'Hearn – basszusgitár, vokál
Terry Bozzio – dobok, ének
Ruth Underwood – ütőhangszerek, szintetizátorok és "emberileg lehetetlen stúdió-utómunkálatok"
Don Pardo – narráció
Dave Samuels – timpani, vibrafon
Randy Brecker – trombita
Mike Brecker – tenorszaxofon, fuvola
Lou Marini – altszaxofon, fuvola
Ronnie Cuber – baritonszaxofon, klarinét
Tom Malone – harsona, trombita, pikoló
John Bergamo – ütőhangszerek (stúdió)
Ed Mann – ütőhangszerek (stúdió)
Lou Anne Neill – osmotic harp overdub
Track listing:
No. | Title | Length |
---|---|---|
1. | "Titties & Beer" | 7:36 |
2. | "Cruisin' for Burgers" | 9:12 |
3. | "I Promise Not to Come in Your Mouth" | 3:32 |
4. | "Punky's Whips" | 10:51 |
5. | "Honey, Don't You Want a Man Like Me?" | 4:12 |
6. | "The Illinois Enema Bandit" | 12:41 |
No. | Title | Length |
---|---|---|
1. | "I'm the Slime" | 4:24 |
2. | "Pound for a Brown" | 3:41 |
3. | "Manx Needs Women" | 1:51 |
4. | "The Black Page Drum Solo/Black Page #1" | 3:50 |
5. | "Big Leg Emma" | 2:17 |
6. | "Sofa" | 2:56 |
7. | "Black Page #2" | 5:36 |
8. | "The Torture Never Stops" | 12:35 |
9. | "The Purple Lagoon/Approximate" | 16:40 |