Termék leírás:

A 1992-es Tubular Bells II elkészítésének gondolata 1989 körül merült fel, amikor egy tévéműsor kedvéért Oldfield részleteket játszott a Tubular Bellsből. Előző kiadója is presszionálta, hogy elevenítsék fel korábbi, legsikeresebb albumát. Az Amarok albumot a kiadó szerette volna Tubular Bells II néven kiadni, Oldfield azonban ezt nem engedte, mert úgy gondolta, semmi köze a lemeznek ahhoz. Miután elégedetlensége miatt szakított lemezkiadójával, és új társasághoz szerződött, nekikezdett a régi album folytatásának. Munkájára hatással volt az új producer, Trevor Horn érkezése is.

A lemez az eredeti Tubular Bells szerkezetét, főbb motívumait megtartotta, de legtöbb részletében teljesen új kompozíció. Felismerhető például a kezdő téma, de pontos dallamában, hangszerelésében jelentősen megváltozott. Az első rész végén található finálé is nagyon hasonlít elődjére, még a hangszerek nevének felsorolása is megmaradt, de a dallam azért itt is más. A többi téma is egyezést mutat sebességében, hangulatában.

A mű hatalmas kritikai és közönségsikert aratott.

Mike Oldfield – guitar, banjo, bass guitar, glockenspiel, Lowrey organ, Hammond organ, Farfisa organ, mandolin, percussion, piano, synthesisers, timpani, twelve-string guitar, vocals, tubular bells
Alan Rickman – Master of Ceremonies
Sally Bradshaw – vocals
Celtic Bevy Band – bagpipes
Eric Caudieux – programming and digital sounds
Edie Lehmann – vocals
Susannah Melvoin – vocals
Jamie Muhoberac – keyboards, special effects
Steve Payne – Bass Guitar
Pipers from the New York Police Department – bagpipes
John Robinson – drums

Part One:
     
1. Sentinel 8:07
2. Dark Star 2:16
3. Clear Light 5:48
4. Blue Saloon 2:59
5. Sunjammer 2:32
6. Red Dawn 1:50
7. The Bell 6:59

Part Two:
     
8. Weightless 5:43
9. The Great Plain 4:47
10. Sunset Door 2:23
11. Tattoo 4:15
12. Altered State 5:12
13. Maya Gold 4:01
14. Moonshine 1:42