Termék leírás:

A Phaedra a Tangerine Dream ötödik albuma. Ez volt az első lemez, amin hallható a zenekar akkor új, mára klasszikussá vált szekvenszer-alapú hangja, az, ami felváltotta a berlini iskola-hangzást. Ezzel az albummal vették kezdetüket az együttes nemzetközi sikerei, és az első volt, amit a brit Virgin kiadó gondozott. 15. lett a brit slágerlistán, és 15 hétig maradt rajta. Tette ezt úgy, hogy sosem játszották a rádiók, az alkotás híre szájról szájra járt.

A címadó szám alapja egy improvizáció, ami a stúdióban keletkezett, és akaratlanul is megmutatja a korabeli szekvenszerek korlátait. Ahogy a felszerelés felmelegszik, némelyik oszcillátor elhangolódik, és ez felelős néhány változásért a darab vége felé. A Phaedrán és a Movements Of A Visionary-n hallhatjuk Christopher Frankét a Moog-szekvenszert kezelni, egyfajta basszusgitár-pótlékként. A Mysterious Semblance At The Strand Of Nightmares című számon Edgar Froese Mellotronon szólózik, ami áradó vonóshangzásra lett beállítva. A Sequent C' egy rövid, de emlékezetes darab Peter Baumanntól, aki a felvételen fuvolán játszik, visszhangosítva.

Amint megszólal a zene, egy egészen más, még az előző lemezektől is különböző világban találjuk magunkat. Hát igen. A TD végre magára talált. Megszólal a mellotron, a Moog, az orgona, és egy sosem hallott szövedékbe fonódnak össze. a Moog pulzál, kavarog, lüktet az egész, és valahogy sokkal könnyebben befogadható, mint az Ohr-lemezek. Talán a Moog sokkal melegebb, emberközelibb hangja miatt. Igazi űrhangulat. Ez az, amiről a TD igazán híressé vált. Agytájképek, örvénylő látomások jellemzik a lemezt.

A B-oldalon ismét 3 rövidebb szerzeményt hallhatunk. A szép hosszú című Mysterious Semblance At The Strand Of Nightmares (Rejtélyes hasonlóság a rémálmok partján) egy szintetikus tengert jelenít meg. A hullámverés nagyon meggyőző, de a zene mégse egy valódi óceán képét idézi, hanem valami földöntúli, sötét, meghatározhatatlan tájat. A Movements Of A Visionary (Egy látomás fázisai) című számban ismét a Moogé a főszerep. Szaggatottan suttog, sustorog, aztán megszólal egy Phaedra-szerű szekvenszer-bugyborékolás. A lezárás, a mindössze két perces Sequent C’ Baumann szülötte. Fuvolajátékát megsokszorosította és visszhangosította, amivel nagyon-nagyon furcsa, misztikus, földöntúli hatást tudott elérni.

Edgar Froese – producer, Mellotron, guitar, bass, VCS 3 synthesizer, organ
Christopher Franke – Moog synthesizer, VCS 3 synthesizer
Peter Baumann – Organ, electric piano, VCS 3 synthesizer, flute

Side A:

1. Phaedra   17:39

Side B:

2. Mysterious Semblance at the Strand of Nightmares   9:55
3. Movements of a Visionary   7:56
4. Sequent C'   2:13